Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Krisztina: Az esztergomi Szent István keresztes konvent hiteleshelyi működése az Árpád-korban II/375
megvásárlásánál,127 1294-ben Hidegkút birtok megvásárlásánál,12 8 1295-ben Udvarnok falu megvásárlásánál12 9 és 1300-ban Bajna birtok iktatásánál is a konvent szolgálatait vette igénybe a Zovárd nemzetség.13 0 Esztergom megyén kívül Hont és Bars megyei nemesek fordultak a konventhez. Hont megyéből Ság,131 Martond,13 2 Bori,13 3 és Százd13 4 faluból érkeztek oklevélkérő személyek. A felsorolt települések mindegyike Hont megye nyugati felén található, Martond és Ság kivételével valamennyi az Esztergomot Báttal összekötő út mentén. Az esztergomi keresztes konventnek Hont megyében eddig egyetlen birtokáról tudunk, Dieles vagy később Keresztes nevű birtokról, amelyet egy 1307-ben kiadott oklevél említ.13 5 Keresztes Hont megye nyugati felén helyezkedik el, a fentebb felsorolt birtokok mindegyike tíz kilométeres körzetén belül van. Bars megyéből Sáró, 136 Gyékényes,13 7 Mikola,13 8 Bél13 9 és Málas14 0 birtokokon élők vették igénybe a konvent szolgáltatásait. A felsorolt birtokok közül négy — Sáró, Mikola, Bél és Málas — Bars megye keleti felén fekszik, Hont megye határától nem messze. A megyehatártól néhány kilométerre található a konvent Keresztes nevű birtoka, tehát a fentebbi három birtok ennek a vonzáskörzetébe tartozott. A negyedik Bars megyei birtok, Gyékényes Bars várától délnyugatra helyezkedett el. Tőle öt kilométerre feküdt Csifár birtok, amely egy 1235. évi oklevél szerint Márton fia Torda tulajdonában volt, majd annak örökös nélküli halála után a Nyitra megyei Tapolcsányért cserébe került az esztergomi konvent birtokába.141 A keresztes konvent elé végül Trencsén és Nyitra megyéből is érkeztek bevallást tévők. Trencsén megyéből Hrabova14 2 és Dubnica14 3 birtokosai keresték fel a konventet. Mindkét birtok Trencsén megye déli részén található, Nyitra megye szomszédságában. Nyitra megye területén pedig a konvent tulajdonában 127 ÁÚO IX. 459-460. 128 ÁÚO X. 169-170. 129 ÁÚO XII. 580-582. 130 ÁÚO X. 408-409. 131 MES I. 418. 132 ÁÚO VII. 541-542. 133 CD VI/1. 133-135. 134 HO VIII. 393. 135 CD VIII/6. 186., regeszta: Anjou-kori Oklevéltár I-XV, XVII., XXIII-XXVII. Főszerk. Kristó Gyula, szerk. Almási Tibor, Blazovich László, Géczi Lajos, Kőfalvi Tamás, Piti Ferenc, Sebők Ferenc, Tóth Ildikó. Szeged-Bp. 1990-2007. II. 183. sz. - Keresztes birtok Hont megye nyugati felén feküdt, a Garam folyótól keletre, vö. Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. III. 207. 136 HO VIII. 256-257. 137 HO VIII. 278. 138 DL 1371. 139 Hp VII. 220-221. 140 ÁÚO XII. 562-563. Tóth N.: A Stefanita rend esztergomi házának kiadatlan hiteleshelyi oklevelei i. m. 288. 141 CD IV/1. 21-28. - Az oklevél datálására 1. Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I-II. Szerk. Szentpétery Imre, Borsa Iván. Bp. 1923-1987. 608. sz. 142 Tóth N.: A Stefanita rend esztergomi házának kiadatlan hiteleshelyi oklevelei i. m. 286. -Rabó, ma Hrabové, Szlovákia. 143 ÁÚO IV 75-76. - Bántölgyes, ma Dubnicka, Szlovákia.
