Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Krisztina: Az esztergomi Szent István keresztes konvent hiteleshelyi működése az Árpád-korban II/375
tergomi érseknek,100 igaz azonban, hogy ezt később az esztergomi konvent is írásba foglalta.10 1 Az esztergomi káptalan szintén Hont, Bars és Nógrád megyei birtokainál vette igénybe a konvent segítségét, de ezenkívül a káptalan Esztergom megyei birtokügyeit is a keresztesek intézték. A konvent közreműködése itt sem volt kizárólagos, 1228-ban például az Esztergom megyei Nána megosztását a budai káptalan előtt foglalták írásba,102 1250-ben pedig a muzslai nemesek szintén a budai káptalan előtt adták el ebedi földrészüket az esztergomi káptalannak.103 Néhány évvel később azonban az esztergomi káptalan Ebed földért indított perében a muzslaiak ellen már a keresztes konvent járt el.10 4 Összességében megállapítható, hogy az esztergomi érsekség és káptalan általában a keresztes konventhez fordult Hont, Bars, Nógrád, Komárom és Esztergom megyei birtokügyei intézésénél, kivételt csupán akkor tettek, ha a másik fél kezdeményezte a jogi ügyletet, de a legtöbb esetben később ezeket az okleveleket is megerősítették a konvent előtt. A konvent más egyházi testületek számára is végzett hiteleshelyi munkákat. Ezek közül azonban csak néhány oklevél maradt fenn. A 13. század első felében a pannonhalmi apátság vitás ügyeiben vett részt. 1239-ben Uros pannonhalmi apát és a pozsonyi várnépbeliek Sala birtokért támadt perében a konvent magistere végezte el a határjárást.10 5 Ezenkívül a garamszentbenedeki konvent és a sági premontrei prépostság is igénybe vette néha a szolgáltatásait. 1268-ban a garamszentbenedeki konvent Kakat nevű földjét adta bérbe a konvent előtt.10 6 1298-ban a sági prépost a Hontpázmány nembeliekkel,10 7 1300-ban pedig dalmadi Istvánnal egyezett ki a keresztesek előtt.10 8 A konvent okleveleinek másik része magánszemélyek számára készült. Az ilyen típusú oklevelek vizsgálatánál már több konvent és káptalan esetében beigazolódott, hogy az egyházi intézmény birtokaival szomszédos területekről érkeztek a bevallás készítésére a felek.10 9 Erre szükség is volt, hiszen a birtokeladások vizsgálatánál már láttuk, hogy a konvent nem kért személyazonosságot igazoló okmányt vagy szóbeli bizonyságot, ami csak azért történhetett meg, mert ismerte a bevallást készítő személyeket. Az esztergomi keresztes konvent birtokainak elhelyezkedése önálló vizsgálat tárgyát képezi, azonban a fassiok során megjelent személyek lakhelyét és a konvent birtokairól rendelkezésünkre álló adatokat összevetve beszédes következtetésekre jutunk. 100 MES I. 518-519., 519. 101 MES I. 531-532. 102 MES I. 268-269. 103 MES I. 383. 104 Az 1259. évi oklevél: MES I. 456. 105 ÁÚO II. 92-93. 106 MES I. 561-562. 107 DL 1514, Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Fényképgyűjtemény (a továbbiakban: DF) 259 049. 108 CD VII/5. 557-558. 109 Szentpétery Imre: Magyar oklevéltan. Bp. 1930. 136.; Hunyadi Zsolt: A székesfehérvári johannita konvent hiteleshelyi tevékenysége az Árpád-korban. In: Capitulum I. Tanulmányok a középkori magyar egyház történetéből. Szerk. Koszta László. Szeged 1998. 61.
