Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Krisztina: Az esztergomi Szent István keresztes konvent hiteleshelyi működése az Árpád-korban II/375
konventet az eljárás lefolytatásával. A király számára nem kellett jelentést tenni az esetről, csak az esztergomi érsek számára állítottak ki róla oklevelet.72 A konvent azonban nemcsak határjárás és birtokba iktatás elvégzésével, hanem eskü helyszíneként is szerepet kapott a jogi ügyletekben. 1259-ben az esztergomi érsek ítélete alapján kellett volna esküt tennie az esztergomi káptalannak a muzslai lakosok ellenében egy ebedi földdarab ügyében a konvent előtt, az eskü helyett azonban a káptalan másfél márkát fizetett a birtokrészért, így kiegyezett a muzslaiakkal.7 3 Szintén nem került sor a megítélt esküre 1261. július 2-án sem, amikor IV Béla király ítélete alapján az esztergomi egyháznak és a letkési csónakosoknak is esküt kellett volna tenniük Hort föld ügyében. A felek az eskü előtti egyességet választották Aba pristaldus és fogott bírák előtt, majd Aba és Bertalan fráter, a konvent kiküldött embere megjárta a földet és két részre osztotta.74 A 13. század végén Simon fiai Mihály és Márton tettek esküt Márton alországbíró parancsára Bény fiai ellen, és ezzel őket minden vád alól felmentették.7 5 A felsorolt oklevelek közül csupán az utolsó három maradt fenn eredeti formában, ebből kettő függő pecséttel ellátott privilegiális oklevélként, a 13. század végén kelt, datálatlan oklevél pedig rányomott pecséttel, pátens formában. Az oklevelek kiállítója a fassio típusú oklevelek formuláit használta. Az első, később állandósult relatios formulákkal ellátott oklevél 1283. január 27-én kelt.7 6 Elképzelhető, hogy a konvent már korábban is állított ki oklevelet ilyen formulákkal, hiszen 1275-ben is végzett egy vizsgálatot és birtokba iktatást IV László király parancsára, de erről sajnos csak utalásból értesülünk.7 7 A tíz 1283 és 1301 között kelt relatiot tartalmazó oklevél mindegyike azonos formulákkal készült, tehát ekkora már ezek kiállítása mindennapos gyakorlattá vált. A tíz oklevélből hét határjárást és birtokba iktatást tartalmaz általában a király utasítására, csupán egy esetben fordul elő, hogy a királyné szólította fel a konventet a hivatalos eljárás elvégzésére.7 8 A király vagy személyesen, vagy az alországbíró útján értesítette a konventet akaratáról. 1297-ben például Márton alországbíró,7 9 1300-ban pedig István alországbíró levele értelmében végezte el a konvent a statutiot8 0 Az eljárásoknál a konvent egy alacsonyabb beosztású embere, aki a clericus vagy fráter megnevezést viselte, a kijelölt királyi emberrel szállt ki a megadott birtokra, hogy a határjárást és a beiktatást elvégezze a szomszédok és határosok jelenlétében. Ha nem volt ellentmondás, és nem is volt várható, a konvent két-három napon belül elkészítette 72 A legtöbb relatio még szóban hangzott el, 1. Fügedi Erik: IV Béla adományai és a szóbeliség. Levéltári Közlemények 63. (1992) 39-52. 73 MES I. 456. 74 MES I. 460-462. '5 Tóth N.: A Stefanita rend esztergomi házának kiadatlan hiteleshelyi oklevelei i. m. 289. 76 MES II. 161-162. 77 MES II. 49-51. 78 Fennena királyné oklevele 1291-ben, 1. MES II. 309-310. 79 MES II. 405. 80 AUO X. 408-409. - Az oklevél keltezése azonban vitás, ugyanis az oklevél Bajna birtok megítéléséről a Zovárd nemzetség számára 1300. okt. 19-én kelt (AUO X. 391-393.), a birtokba iktatást azonban már 1300. jún. 30-án elvégezte a konvent.
