Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Tóth Krisztina: Az esztergomi Szent István keresztes konvent hiteleshelyi működése az Árpád-korban II/375

tett, amelyet II. András király korábban jóváhagyott, a bevallásra az esztergomi káptalannak volt szüksége biztosítékként.1

1 A konvent előtt adásvételi szándékuk bejelentése céljából általában magánszemélyek jelentek meg, legtöbbször Esztergom, Hont vagy Nógrád megyei nemesek, de találunk példákat Trencsén és Borsod megyei eladókra is. Polgár származású személy mindössze egyszer szerepelt a konvent előtt, akkor is vevőként, 1245-ben Scemeynus esztergomi polgár.1

2

Meglepően ritkán találkozunk az esztergomi káptalannal és érsekséggel az adásvételi szerződéseknél. Az esztergomi káptalan mindössze négy esetben fordul elő: a már említett 1222. évi oklevélben, két 1271. évi oklevélben, amelyekben az Esztergom megyei Epöl faluban szerez birtokrészeket,1

3

végül a bizonytalan keltezésű, valószínűleg 1240 körül kelt, az esztergomi templomos, johannita és stefanita házak által közösen kiállított oklevélben, amelyben a szintén Esztergom megyei zsalazsomi birtokrészt vásárolja meg Sceulad-i Péter fia Hunttól.1

4

Az esztergomi érsek ötször szerepel a konvent adásvételt tartalmazó okleveleiben, mindig vásárló félként. Első alkalommal 1250-ben találkozunk vele, amikor a nógrádi várjobbágyoktól, Chumb fiaitól a Nógrád megyei Hatvan birtokot vásárolta meg.1

5

A következő évben 1251-ben lucini Kristóftól a szintén Nógrád megyei Lucin föld került az érsek tulajdonába,1

6

majd 1255-ben (Tót-)Tereske,1

7

1257-ben pedig Hakara föld.1

8

1265-ben Komárom megyei vámot és birtokokat vásárolt Fülöp esztergomi érsek.1

9

Személyesen az esztergomi káptalan képviselői egyszer sem jelentek meg a konvent előtt, az esztergomi érsek egyszer, 1255-ben részt vett az oklevél kiállításánál, három alkalommal pedig — 1250-ben, 1251-ben és 1257-ben — megbízottjai útján képviseltette magát. Az adásvételeket tartalmazó okleveleket, úgy tűnik, kétféleképpen állították ki. Az egyik eljárás szerint kizárólag a birtok eladója jelent meg a konvent előtt az adásvétel lezárulta után és a jogi ügyletről bizonyságlevél kiállítását kérte a vásárló fél számára. Ilyen adásvételeket tartalmaz a fennmaradt oklevelek egyik fele. Ezekben az esetekben a vételárat előre kifizették, esetleg egy másik hiteleshely vagy hatóság is állított ki oklevelet az ügyről, mint például az 1222. évi adásvételről II. András király, vagy az esztergomi érsek 1265. évi vételéről a győri káptalan.2

0

Az eladó néhány esetben a szomszédokkal és határosokkal együtt jelent meg, néha egész nagy létszámban, mint például 1295-ben, amikor Udvarnok birtok eladásánál az eladó szomori nemesek mellett a szomszédok is megjelentek, összesen harminckilencen.2

1

A megjelent személyeket 11

MES I. 238. 12

MES I. 360-361. 13

MES I. 586, 588. 14

MES II. 473. - Az oklevelet a kiadás „1280 körül"-re keltezi, de mivel a konvent 1245 előtt használt pecsétjével erősítik meg, valószínűbb az 1240 körüli datálás. 15

MES I. 384. 16

MES I. 389-390. 17

MES I. 429-430. 18

MES I. 445-446. 19

MES I. 531-532. 20

MES I. 518-519. 21

ÁÚO XII. 580-583.