Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Krisztina: Az esztergomi Szent István keresztes konvent hiteleshelyi működése az Árpád-korban II/375
valószínűleg ismerte a konvent személyzete — általában ők a konvent birtokaival szomszédos területekről érkeztek — ezért külön bizonyításra, megbízólevélre nem volt szüksége. Egy esetben fordult elő, hogy a konvent rákérdezett arra, hogy a megjelentek milyen viszonyban vannak az eladókkal, de ekkor is elfogadott szóbeli bizonyságot.2 2 A másik eljárás során mindkét fél megjelent a konvent előtt, és ekkor került sor a jogi ügylet megkötésére. Ilyen esetekben a vételárat vagy szintén előre kifizették, és csak a tényt rögzítették az oklevélben, vagy a konvent előtt történt meg az összeg átadása. Ez utóbbi fordult elő például 1250-ben, amikor az esztergomi érsek képviselői a konvent előtt adták át a vételárat Chumb fiainak.2 3 Néhány esetben a birtokjogokat bizonyító oklevelek bemutatására is sor került, mint például 1281-ben a Borsod megyei Petri birtok eladásánál, amikor az adásvétel után az oklevelet a konvent előtt átadták a vásárló miskolci György fia Balázsnak és Marky-i Pál fia Kozmának.24 Ilyen esetekben általában mindkét fél kérésére állítottak ki oklevelet, és valószínűleg mindkét fél kapott belőle egy-egy példányt. Mindkét eljárás esetében előfordul, hogy határjárásra is sor került. Ez a legtöbb esetben „bemondás" alapján történt, azaz a megjelent eladó fél emlékezetből leírta a határokat és a szomszéd birtokosokat. 1268-ban Gurgus és Bedeth írták le a Trencsén megyei Hrabova föld határait.2 5 1270-ben a sági nemesek, István fiai Detmarus, Dávid és Benedek pap írták le ily módon birtokrészeik határait, amikor eladták azokat Rugas fia Egyednek.2 6 A szomszédokat és a birtokhatárokat sorolták fel 1287-ben Fülöp ispán fiai — Miklós, György és Turdos — maróti nemesek is, amikor Töttös birtokot eladták Wech unokájának, Péternek.2 7 1294-ben málasi Simon fia Adorján adta el Málas nevű birtokát Bene fia Beud-nek, a birtokhatárait pedig a megjelent szomszédokkal együtt írták le.28 Bevallás alapján történő határleírással találkozunk a konvent többi 1294-ben és 1295-ben kiadott oklevelében is.2 9 Két esetben fordult elő, hogy a határleírás a konvent megbízott emberének, László poroszlónak a tanúbizonysága mellett történt. 1250-ben, amikor az esztergomi érsek megvette Hatvan birtokot, az eladó Chumb fiai poroszlójukkal, aki egyben a konvent embere is volt, jelentek meg.3 0 Az oklevélben szerepelt a birtok leírása is, és bár a szöveg nem említi, nagy valószínűség szerint a 22 qui prenominati per nos requisiti dixerunt se esse cognatos, commetaneos et vicinos - ÁÚO XII. 562-563. 23 MES I. 384. 24 Hazai oklevéltár 1234-1536. Szerk. Nagy Imre, Deák Farkas, Nagy Gyula. Bp. 1879. (a továbbiakban: HOkl) 88-89. 25 terra Hrabua, prout iidem Gurgus et Bedeth dixerunt - Tóth N.: A Stefanita rend esztergomi házának kiadatlan hiteleshelyi oklevelei i. m. 287. 26 MES I. 584-585. 27 ÁÚO IX. 459-460. 28 sicut a partibus premissis, commetaneis et vicinis prenominatis didicimus seriatim - AUO XII. 562-563. 29 Hazai okmánytár I-VIII. Kiadják Nagy Imre, Paur Iván, Ráth Károly és Véghely Dezső. Győr-Bp. 1865-1891. (a továbbiakban: HO) VIII. 343-344. Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis I-XI. Stud, et op. Georgii Fejér. Budae 1829-1844. (a továbbiakban: CD) VI/1. 283-284., ÁÚO X. 169-170., HO VI. 415., ÁÚO XII. 580-582. 30 cum pristaldo eorum, homine nostro nomine Ladislao - MES I. 384.
