Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Thoroczkay Gábor: Megjegyzések a nyitrai és pozsonyi egyház korai történetéhez. Kálmán király I. törvénykönyve 22. cikkelyének szöveghagyományáról II/359
működésének kezdetétől) egészen az 1080-as évek második feléig (a szentté avatások biztos bekövetkeztéig) tartó folyamatként elképzelhetőnek tartjuk. Azt, hogy a nyitrai püspökség jogelődje egy társaskáptalan volt, egy további körülmény is igazolja. A helyi székeskáptalannak ugyanis a 18. század végéig — Magyarországon egyedülálló módon — nem volt prépostja, a káptalan mindenkori vezetője a dékánkanonok volt.9 6 Ennek magyarázatául felmerült, hogy a társaskáptalan préposti javadalmából alakították ki a püspökhöz tartozó javakat, és nem maradt elegendő anyagi alap egy új préposti beneficium létrehozatalára.9 7 Magunk nem gondoljuk, hogy a 12. század elején már különálló préposti javadalommal számolhatunk egy társaskáptalan esetében Magyarországon, hiszen a püspöki és kanonoki jövedelmek szétválasztása is éppen hogy csak megindult néhány évtizeddel korábban.9 8 Legnagyobb valószínűség szerint a nyitrai társasegyház prépostja lett az első püspök, és — legalábbis az Árpád-korban — a nyitrai püspökök egyben a káptalan fejei is voltak, akiket a testület belső működésében a dékán helyettesített.9 9 Minderre a 13. század végéről hozhatunk analógiát: ekkor Jakab szepesi prépostot szentelték szepesi püspökké, aki egyben az ottani társaskáptalan feje is maradt, de esete elszigetelt példa maradt a szepesi egyház történetében.10 0 Mivel magunk is valljuk, hogy Nyitrán 1100 körül már társaskáptalan működött, választ kell találnunk arra, hogy a kálmáni dekrétum 22. capituluma — a fentebb kifejtettek értelmében — miért nem tekinti „nagyobb prépostság"-nak. Erre nehéz magyarázatot adni: elképzelhető, hogy káptalanban élő kanonokok száma volt túl kevés, vagy a társasegyház anyagi viszonyai miatt nem minősült praepositura maiomak. Mindenesetre 1111-ben már kilenc kanonokot említ a híres zobori oklevél Nyitrán,10 1 de ez vagy a püspökség alapítását rögvest követő, vagy azt közvetlenül megelőző állapotot tükröz.10 2 Arra, hogy a nyitrai társasalapítás korának írott forrásai. Szerk. Kristó Gyula. Szeged 1999. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 15.) 280. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy a legenda már a szentté avatott remetékről emlékezett meg ilyenformán, hiszen András-Szörárdról mint hitvallóról (confessor), Benedekről pedig mint vértanúról (martyr) szól, s ez a szentek két középkori alaptípusát jeleníti meg. Amennyiben feltevésünket a későbbi kutatás igazolná, és a két remete kanonizációját 1083-ra vagy az azt követő évekre helyezzük, akkor ez megerősítheti a Legenda maior későbbi keletkezését valló állásfoglalást. Amennyiben a két személy oltárra emelését 1083 előttre helyezzük, akkor az annak bizonyítékául szolgálhat, hogy az 1083 körül íródott István-életrajz már szentként ismerte őket. Hipotézisünket természetesen még további vizsgálatoknak kell megerősíteniük. 96 Vaguer József: Adalékok a nyitrai székeskáptalan történetéhez. Nyitra 1896. 507-513, 514-522.; Marsina, R.: Nitrianske biskupstvo i. m. 541.; Koszta László: Székeskáptalanok és kanonokjaik Magyarországon a 12. század elejéig. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica 103. (1996) 67-81. (különösen: 79, 57. sz. jegyz.). 9' Koszta L.: Székeskáptalanok i. m. 79. (57. sz. jegyz.). 98 DHA I. 225-226. (78. sz.). 99 Marsina, R.: Nitrianske biskupstvo i. m, 541. 100 Kovács Zsuzsa: A Szepesség egyházjogi állása a középkorban. In: Egyházak a változó világban. Szerk. Bárdos István, Beke Margit. Tatabánya-Esztergom é. n. [1992], 145-147. 101 DHA I. 383. (138/1. sz.). 102 Pauler Gyula 1106/1107-re tette a nyitrai egyházmegye alapítását (Pauler Gy.: A magyar nemzet története i. m. I. 464^65, 401. sz. jegyz.); Györffy György egyik munkájában 1112/1113-ra (A magyar állam megszilárdulása i. m. 963, 1673.), egy másikban pedig 1105-re (Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. IV 334-335, 437-438.); Richard Marsina pedig 1115 előttre (Marsina, R.: Nitrianske biskupstvo i. m. 537.).
