Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Thoroczkay Gábor: Megjegyzések a nyitrai és pozsonyi egyház korai történetéhez. Kálmán király I. törvénykönyve 22. cikkelyének szöveghagyományáról II/359
káptalan préposti tisztét miért nem kapcsolták össze a nyitrai ispáni várban működő archipresbiter vagy főesperes hivatalával, több magyarázat is adódik: a társaskáptalan nem a korai ispáni vár keresztelőegyházának a bázisán jött létre, hanem a várhegyen fekvő Szent Emmerám-bazilikáén (a későbbi esperesi egyház esetleg a várhegytől délre fekvő Vrsok magaslat föld-fa várának Szűz Mária-temploma lehetett);10 3 a főesperesi hivatal megszilárdulása éppen a 11-12. század fordulójára esett, amikor Nyitrán már püspökséget szerveztek a társasegyház alapjain, amelynek területe (hiszen csak Nyitra városára és a vele területileg össze nem függő Trencsénre terjedt ki) eltért az esztergomi egyházmegye nyitrai archidiaconusénak. igazgatási körzetétől, azaz Nyitra megye jó részétől; illetve fenti példáink (Pozsony, Vasvár, Pozsega) azt sejtetik, hogy a főesperességből prépostsággá alakulás a 12. század későbbi évtizedeiben vált gyakorlattá. A kálmáni törvényhely azonban minden bizonnyal az ősi Szent Emmerámtemplomra gondolt az istenítéletek kapcsán, és nem a főesperes jelentéktelenebb egyházára. Tanulmányunk összefoglalásaként a következőket mondhatjuk: a tarcali zsinatnak az istenítéleti színhelyekről rendelkező 22. fejezetében a püspöki székhelyek és nagyobb prépostságok említése után a „továbbá Pozsonyban és Nyitrán" (necnon Posanii et Nitrie) szövegváltozat tekinthető hitelesnek. Ennek értelmében a két egyház nem volt 1100 körül „nagyobb prépostság". Pozsonyban korai esperesi székhelyet feltételezhetünk, amely a 12. század folyamán vált társaskáptalanná, ahol a prépost továbbra is megtartotta archidiaconusi szerepkörét. Nyitrán viszont egy Géza herceg és király, illetve Szent László király által alapított, a nyitrai esperestől független társasegyház működhetett, amely bizonyos — pontosan fel nem deríthető, inkább csak sejthető — körülményekből következően nem volt „nagyobb" prépostságnak tekinthető, majd hamarosan püspöki székeskáptalanná vált. Pozsony esete, azaz a főesperességből a középszintű egyház-igazgatási jogkört továbbra is gyakorló préposti egyházzá alakulás nem volt egyedülálló Magyarországon, amint azt többek között Vasvár és Pozsega esete is feltételezni engedi. 103 Vö. Alexander T. Ruttkay: Nyitra és Zoborhegy. In: Európa közepe 1000 körül i. m. 393-395.
