Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Thoroczkay Gábor: Megjegyzések a nyitrai és pozsonyi egyház korai történetéhez. Kálmán király I. törvénykönyve 22. cikkelyének szöveghagyományáról II/359
ben, illetve 1330-1331-ben a királyi kápolnaispán tisztségét töltötte be.79 István zágrábi püspök 1232-ben alapította a szlavóniai Csázma Szent Lélek-prépostságát, amelyhez hozzácsatolta a guscsei főesperességet.8 0 Ez a lépés is a frissen létrehozott társaskáptalan tekintélyének növelését, stabil anyagi bázisának megteremtését volt hivatva szolgálni. A kálmáni dekrétum 22. capitulumában említett másik, nem „nagyobb prépostság" a nyitrai egyház volt. Ismeretes, hogy Nyitra komoly keresztény hagyományokkal rendelkezett, már a 9. század elején temploma volt, és 880-ban a morva fejedelemség egyik püspöksége itt alakult meg, ami minden bizonnyal a 10. század elején bekövetkező magyar foglalásig működhetett.8 1 Egyes szlovák történészek az esztergomi érsekség jogelődjét látták ebben az egyházmegyében,8 2 de ezt az elképzelést még ottani szakemberek is elutasították.8 3 A kutatás egyik vonulata Szent István korától társaskáptalani székhelynek gondolja, hiszen a nyitrai egyház egyik patrónusa a 7-8. században élt és Bajorországban népszerű Szent Emmerám püspök volt, akit a Gizella királyné (t 1060) kíséretében érkező papok tehettek meg az ottani templom védőszentjévé.8 4 Mivel az istváni káptalanalapításra semmiféle írásos forrásunk nincs, későbbi fundátorokban kell gondolkodnunk, jóllehet a patrocínium 11. század eleji eredetét nem vitatjuk. Nyitrát egybehangzóan államalapítás-kori megyének tartják, és az itteni keresztelőegyház papja all. század végére már bizonyosan egyfajta vezetői szerepet játszhatott a környék plébániái felett. Az ő utódai lettek az esztergomi érsekség nyitrai főesperesei.85 Az államalapító király uralkodásának elején élt a közeli Zobor környékén Szórárd-András és Benedek, a két lengyelországi remete.8 6 Szórárdot, és a valamivel később rablótámadás áldozatául esett Benedeket is a nyitrai Szent Emmerámtemplomban temették el, amint az a Mór pécsi püspök által az 1060-as években írt legendából tudható.8 7 Innen értesülhetünk arról is, hogy a főpap megszerezte Szórárd vezeklőövét, amelyet 1064 táján Géza hercegnek (1064-1074), a későbbi királynak (1074-1077) ajándékozott, aki a jelek szerint nagy tisztelője volt a két remetének.8 8 Miután 1271-ből rendelkezésünkre áll — egy nem feltét-79 Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. I. 718-719.; Köblös József: Hajszentlőrinc. In: KMTL 251-252.; Koszta L.\ Dél-Magyarország egyházi topográfiája i. m. 49-50. 80 Koszta László: Csázma. In: KMTL 147. 81 Marsina, R.: Nitrianske biskupstvo i. m. 530-534. 82 Uo. 535.; Richard Marsina: A nyitrai hercegség és Magyarország. In: Európa közepe 1000 körül i. m. 361-362. (különösen 362.). 83 Vincent Múcska: Az első magyarországi püspökségekről. Fons 12. (2005) 3-28. (különösen: 27-28.). 84 Györffy Gy.: A magyar állam megszilárdulása i. m. 963.; Uő: Történeti földrajz i. m. IV 334-335.; Marsina, R.: Nitrianske biskupstvo i. m. 534., 538. 85 Györffy Gy.: István király i. m. 209.; Kristó Gy.: A vármegyék kialakulása i. m. 345-349. 86 Richard Prazak: A Legenda Sanctorum Zoerardi et Benedicti történelmi és kulturális összefüggései. Irodalomtörténeti Közlemények 84. (1980) 393-408.; Uő: Mór püspök Szent Zoerard és Benedek remetékről szóló legendája. In: Möns Sacer 996-1996. (Pannonhalma 1000 éve) I. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma 1996. 333-340.; Sólymos Szilveszter: Szent Zoerard-András (Szórád) és Benedek remeték élete és kultusza Magyarországon. (METEM-könyvek 16.) Bp. 1996. 8' Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum I—II. Edendo operi praefuit Emericus Szentpéteiy. Bp. 1937-1938. (a továbbiakban: SRH) II. 359-360. 88 Uo. 360.
