Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Thoroczkay Gábor: Megjegyzések a nyitrai és pozsonyi egyház korai történetéhez. Kálmán király I. törvénykönyve 22. cikkelyének szöveghagyományáról II/359
Thoroczkay Gábor Kálmán király I. törvénykönyve 22. cikkelyének szöveghagyományáról Nevezetes, sokat idézett törvényhely Könyves Kálmán király (1095-1116) I. dekrétumának 22. cikkelye. Az istenítéleti szertartásokat szabályozandó a törvénykönyv így szól: „Megtiltjuk, hogy vas- és vízpróba legyen bármely más egyházban, mint püspöki székhelyeken és a nagyobb prépostságokban, továbbá Pozsonyban és Nyitrán".1 Az utolsó tagmondatot a 'továbbá, nemkülönben' értelmű necnon kötőszó vezeti be az általunk is idézett, máig legjobbnak tartott kiadásban. Az 1095-1104 között keletkezett2 törvénycikk jelentése tehát: a sem püspöki székhelynek, sem nagyobb prépostságnak nem minősülő pozsonyi és nyitrai egyházban is helyt lehet adni istenítéleteknek. Ismeretes viszont, hogy egyéb szövegkiadásokban évszázadok óta olvasható a necnon helyén az ut kötőszó is.3 Ennek jelentése 'mint, miként', azaz a törvénycikk értelmében a pozsonyi és nyitrai egyházak az olyan nagyobb prépostságok közé számítandók, ahol ordáliákat lehet tartani. A kétféle szövegváltozat a 18. század óta foglalkoztatja a kutatást. Egyes szakemberek a necnon-1 fogadták el hitelesnek, mások pedig az ut-ot. Ha csak az elmúlt bő száz év szakirodalmát tekintjük át (nem törekedve a teljességre), akkor számos szerző — mint például az egyháztörténész Balics Lajos,4 a jogtörténész Hajnik Imre,5 áz Árpád-kor politikatörténetét megíró Pauler Gyula,6 a Pozsony vármegye történetét feldolgozó Dedek Crescens Lajos7 — foglalt állást a necnon szót tartalmazó változat és az abból következő értelmezés mellett, 1 Judicium fern et aque in aliqua ecclesia fieri interdicimus, nisi in sede episcopali et maioribus prepositoriis, necnon Posanii et Nitrie. - Závodszky Levente: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. (Függelék: a törvények szövege). Bp. 1904. 180. Az idézett magyar fordítást, 1. írott források az 1050-1116 közötti magyar történelemről. Szerk. Makk Ferenc, Thoroczkay Gábor. Szeged 2006. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 22.) 178. 2 Thoroczkay Gábor: Megjegyzések a Hartvik-féle Szent István-legenda datálásának kérdéséhez. In: „Magyaroknak eleiről". (Ünnepi tanulmányok a hatvanesztendős Makk Ferenc tiszteletére). Szerk. Piti Ferenc. Szeged 2000. 569-591. (különösen: 575.). 3 Judicium ferri et aquae in aliqua ecclesia fieri interdicimus, nisi in sede episcopi et majoribus praeposituris, ut Posonii et Nitriae. - Magyar törvénytár (1000-1526. évi törvényezikkek). Szerk. Márkus Dezső. Bp. 1899. 102. 4 Balics Lajos: A római katholikus egyház története Magyarországban I—II. Bp. 1885-1890. II. 22. 5 Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és vegyesházi királyok alatt. Bp. 1899. 255. 6 Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt I—II. Bp. 1899.21. 186. 7 Dedek Crescens Lajos: Pozsony vármegye története. In: Pozsony vármegye. (Pozsony sz. kir. város, Nagyszombat, Bazin, Modor és Szentgyörgy r. t. városok). Bp. é. n. [1904], (Magyarország városai és vármegyéi) 535-536.
