Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Thoroczkay Gábor: Megjegyzések a nyitrai és pozsonyi egyház korai történetéhez. Kálmán király I. törvénykönyve 22. cikkelyének szöveghagyományáról II/359
azaz nem tekintették a kálmáni dekrétum keletkezésekor nagyobb prépostságnak a két felvidéki egyházat. Hasonlóan tekintélyes tábora volt és van az ut-ot említő szöveget előnyben részesítő, s következésképp Nyitrát és Pozsonyt a törvénykönyv megszületésekor nagyobb prépostságnak tartó álláspontnak. így vélekedett a pozsonyi társaskáptalanról monográfiát közlő és később e tárgyban Knauz Nándorral súlyos vitába keveredő Rimely Károly,8 a korai magyar zsinatokról értekező Karácson Imre,9 a Pozsony város történetét megíró Ortvay Tivadar,1 0 a Kálmán-kort monografikus igénnyel bemutató, illetve a Nyitrára vonatkozó forrásokat történeti földrajzában feldolgozó Györffy György,1 1 a nyitrai püspökség korai történetét ábrázoló Richard Marsina,12 az államot és egyházat érintő 11. századi törvényeket boncolgató Kiss Gergely,1 3 és a pozsonyi prépostság történetével legújabban foglalkozó szlovák kutató, Juraj Sedivy.1 4 Köblös József a késő középkori pozsonyi káptalan történetét bemutatva viszont — mindkét szövegváltozat ismeretében — nyitva hagyta a kérdést, hogy nagyobb prépostságnak, kisebb káptalannak, vagy másféle intézménynek tekinthető-e az ottani egyház a törvényhely megszületésekor. Nyitráról írva pedig szintén kérdésesnek tartotta az ott lévő egyház státusát a dekrétum keletkezésekor.1 5 Az Árpád-kori törvények kritikai, az összes fennmaradt kéziratot felhasználó kiadásának hiányában a helyes szöveghagyomány megállapításához először a dekrétumokat a középkor századain átmentő kódexekhez kell fordulni. A korán elhunyt Jánosi Monika munkássága ehhez jó kiindulópontot jelent. Jánosi szerint Kálmán I. törvénykönyvének nincs korai kézirata — a 12. századi Pray-kódex csak az úgynevezett esztergomi zsinatok anyagát őrizte meg —, csupán 15-16. századi kódexek tartották fenn a dekrétum szövegét.16 A legko-8 Carolus Rimely: Capitulum insignis ecclesiae collegiatae Posoniensis ad S. Martinum ep. olim SS. Salvatorem. Pozsony 1880. 2.; Rimely Károly: A pozsonyi prépostság. Adalék az Új Magyar Sión 1880-iki évfolyamához. Pozsony 1881. 26-28. 9 Karácson Imre: A XI. és XII. századbeli magyarországi zsinatok és azoknak a külföldi zsinatokhoz való viszonya. Győr 1888. 125. 10 Ortvay Tivadar: Pozsony város története I. Pozsony 1892. 161-163. 11 Györffy György: A magyar állam megszilárdulása. In: Magyarország története tíz kötetben I. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Főszerk. Székely György. Szerk. Bartha Antal. Bp. 1984.1/2. 964.; Uő: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-IV Bp. 1963-1998. IV 334., 436. 12 Richard Marsina: Nitrianske biskupstvo a jeho biskupi od 9. do polovice 13. storocia. Historicky Casopis 41.(1993) 529-542. (különösen: 536., 40. sz. jegyz.). 13 Kiss Gergely: Állam és egyház a 11-12. századi törvényalkotásban. In: A magyar államiság első ezer éve. Szerk. Font Márta, Kajtár István. Pécs 2000. 67-100. (különösen: 83.). 14 Juraj Sedivy: Die Anlange des Pressburger Kapitels. In: East Central Europe at the Turn of the 1st and 2n d Millennia. Ed. by Vincent Múcska. Bratislava 2002. (Universitas Comeniana Bratislavensis. Facultas Philosophica. Acta Historica Posoniensia II.) 107-117. (különösen: 110-111.); Uő: Az egyház a középkori Pozsonyban. (Régi választások és új kérdések). In: Fejezetek Pozsony történetéből magyar és szlovák szemmel. Szerk. Czoch Gábor. Pozsony 2005. 95-130. (különösen: 103-104.). 15 Köblös József: Az egyházi középréteg Mátyás és a Jagellók korában. (A budai, fehérvári, győri és pozsonyi káptalan adattárával). Bp. 1994. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 12.) 13-14.; Uő: Pozsony 1. (Vár és város). In: Korai magyar történeti lexikon. (9-14. század). Főszerk. Kristó Gyula, szerk. Engel Pál, Makk Ferenc. Bp. 1994. (a továbbiakban: KMTL) 553-555.; Köblös József-Szőke Béla Miklós: Nyitra 2. (Vár és település). In: KMTL 498-499. 16 Jánosi Monika: A Szent István törvényeit tartalmazó kódexek. Magyar Könyvszemle 94. (1978) 225-254.; Uő: Gregoriánczi Pál kéziratos törvénygyűjteménye a XVI. század közepéről. Ma-