Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: 11. századi bencés monostor a Szepességben? II/339
tályt a szepesváraljai plébános, a néhai Henczmannus pap alapította, és az ispotály rektorának kinevezése kezdettől fogva a váraljai plébániához tartozott, megerősítése pedig a szepesi prépostot illette meg. Az utolsó rector a szegénység miatt hagyta el az ispotályt, amely ezután fél évig üresen állt, majd utóbb elfoglalták az ágostonos remeték.54 Az oklevélből teljes bizonyossággal kiderül, hogy az elhagyott ispotály nem azonosítható a Pazicán talált épületmaradványokkal, mivel az ispotály lent a völgyben, Váralja határában a patak mentén állt, és nem pedig a Szent Márton-hegyen. Az ispotály fekvése — település határában patakparton — a 13. század elejétől fogva Európa-szerte alapított városi ispotályokéhoz hasonló.5 5 Patrocíniuma (Szent Erzsébet) és alapítójának személye (a váraljai plébános) is egy 14. századi alapítást bizonyít. A régészeti analógiát sem tartom meggyőzőnek. Egyrészt a Rehburgban feltárt épületegyüttes szerzetesrendhez kötése teljesen bizonytalan. írásos adat nem utal egykori használójára. A feltáró régész nem meri monasztikus rendhez kötni az épületeket, ezért megemlítette lehetőségként, hogy világi papokhoz vagy esetleg egy ágostonos kanonoki közösséghez tartozhattak. A rehburgi templom alaprajza, hosszú, esetleg lettnerrel elválasztott hajója és egyenes záródású szentélye nem mutat rokonságot a Pazicán talált szakrális funkcióval felruházott épületrésszel. A kisebb kolostorokban vagy káptalanokban gyakran nem épült ki a kerengő köré szerveződő épületegyüttes, hanem a szentélyhez vagy a hajóhoz leginkább délről derékszögben csatlakozott egy lakófunkcióval rendelkező épületrész. A templom és a lakórész fogta két oldalról közre a kialakított udvart. A rehburgi templom szentélyéhez is délről csatlakozott egy több helyiségből álló épület, amelyről biztosan csak annyi állítható, hogy elsősorban lakófunkcióval rendelkezhetett.5 6 Pazicán az állítólagos szakrális épülethez nem délről, hanem északról csatlakozott egy négy helyiségből álló épületrész. Véleményem szerint Rehburg és Pazica nem állítható párhuzamba az építészeti kialakításuk tekintetében. Rehburg nem szolgálhat bizonyítékul a szepességi ágostonos jelenlétre sem, mivel a szászországi feltárás esetében is csupán ötletként merült fel a reguláris kanonokok egykori jelenléte. Semmi nyom nincs tehát arra, hogy a Szepességben a 14-15. század fordulóján megjelenő ágostonos remeték egy hajdani, 12. század elején létrejött ágostonos kanonokrendi kolostor épületeit vették volna át. A 12. század első fele Európában kétség kívül — ahogy Slivka is állítja — a reguláris kanonokság fellendülésének időszaka. Ekkor jönnek létre a reguláris kanonokok reformközpontjai, a reguláris kanonoki kongregációk és maguk a kanonokrendek is.5 7 A reguláris kanonokság 12. század eleji előretörése azon-54 Analecta Scepusii I. 417-418. 00 Werner Moritz: Das Hospital der heilingen Elisabeth in seinem Verhältnis zum Hospitalwesen des frühen 13. Jahrhunderts. In: Sankt Elisabeth: Fürstin, Dienerin, Heilige. Sigmaringen 1981. 107-113. 56 Zippel, D.: Eine mittelalterliche Kirchenanlage i. m. 294-295. 57 Stefan Weinfurter: Neuere Forschung zu den Regularkanonikern in Deutschen Reich des 11. und 12. Jahrhunderts. Historische Zeitschrift 224. (1977) 379-389.; Peter Classen: Gerhoch von Reichersberg und die Regularkanoniker in Bayern und Österreich. In: Peter Classen: Ausgewählte Aufsätze. Sigmaringen 1983. (a továbbiakban: Classen: Gerhoch von Reichersberg und die Regularkanoniker in Bayern und Österreich) 434-436.; Karl Bosl: Das Jahrhundert der Augustinerchor-
