Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: 11. századi bencés monostor a Szepességben? II/339
rális építészeti emlékek egyikét. A konferencia kötetében pedig a Vallasek készítette rekonstrukciós rajzot is közölte.9 A szlovák szakirodalomban egyre többet említett szepességi 11. századi bencés monostor léte azonban nehezen illeszthető be a 11. századi magyar egyházszervezetről, a bencés rend monostorainak elhelyezkedéséről vagy a Szepesség egyházi intézményeiről a magyar kutatásban kialakult képbe.1 0 Ezért szükségesnek tűnik alaposabban áttekinteni az újonnan feltételezett monostorral kapcsolatos megállapításokat. A feltárt épületmaradványok értelmezését nagyban befolyásolta az 1274-ben említett monasterium beati Martini, amely kétség kívül az ásatási terület környékére lokalizálható. így a szlovák kollégák eredményeinek kritikáját Lóránd szepesi ispán 1274. évi oklevelével kell kezdeni. Az oklevél a Muthmer prépost által képviselt szepesi káptalan és a (szepes)váraljai szászok hosszú idő óta húzódó birtokvitáját zárta le a név szerint felsorolt helyi nemesek és előkelők közbenjárása nyomán. A peres felek a Váraljáról Lőcsére vezető nagy út és Mindenszentek falu között fekvő birtokaik pontos elhatárolásával kívántak véget vetni pereskedésüknek. A szepesi ispán 1274 júniusában a szokásos aprólékossággal elvégzett határjárást foglalta írásba. Az oklevélben szereplő monasterium beati Martini értelmezése érdekében nem elég csupán a szlovák kollégák által kiragadott félmondatot megvizsgálni, hanem az oklevél teljes tartalmát figyelembe kell venni. Michal Slivka is óvatosságra intett, utalva arra, hogy — főleg a korai időkben — a monasterium kifejezés alatt nem feltétlenül csupán 'bencés monostor' érthető, hanem káptalanokat is nevezhettek így. Érdemes az oklevélben használt terminológiát megvizsgálni. Az 1274. évi oklevél a szepesi királyi társaskáptalanra mint jogi személyre általában egyszerűen az ecclesia megjelölést használja, ritkábban pedig az ecclesia sancti Martini megfogalmazást. Az oklevél záró részében bukkan fel egyetlen alkalommal a capitulum kifejezés. A szövegösszefüggés, a prépost, a lector és a custos felsorolása egyértelművé teszi, hogy a capitulum szó itt nem a társaskáptalanra mint intézményre vagy jogi személyre vonatkozik, hanem a méltóságot nem viselő kanonokok közösségére.11 Az oklevél szövegében tehát a társaskáptalan egészét nem capitulumnak nevezik, így a gyakran szereplő ecclesia mellett a monasterium is jelölheti a társaskáptalant vagy annak templomát. Sőt a monasterium beati Martini mellett nem találunk semmilyen kitételt, jelzős szerkezetet, 9 Alexander T. Ruttkay. Anfange der christlichen sakralen Architektur in archäologischen Funden aus dem Gebiet der Slowakai. In: Válaszúton. Pogányság - Kereszténység. Kelet - Nyugat. Konferencia a X-XI. század kérdéseiről. Szerk. Kredics László. Veszprém 2000. 47., 62. — A szerző további munkáiban is hivatkozik a monostorra, 1. pl. Alexander T. Ruttkay. Archeologicky vyskum cirkevnych architektúr a christianizácia. In: Slovensko vo vcasnom stredoveku. Ed. Alexander T. Ruttkay, Matej Ruttkay. Nitra 2002. 175. 10 A feltételezett monostort nem említi Hradszky József a környékről írt leíró jellegű munkájában, amelyben a helyi hagyományt is feldolgozta, bár részletesen bemutatja a Pazicának nevezett helyet, 1. Hradszky József: Vándorlások a Szepességben. Szepesvár és környéke. Igló 1884. 85-108., 125-126. Hasonlóan jár el Förster Jenő, 1. Förster Jenő: Szepes vármegye a tatárjárás előtt. Közlemények Szepes vármegye Múltjából 7. (1915) 13. 11 „... preterea prepositus, lector, custos et capitulum pro parte sua et omnes Saxones de suburbio pro parte sua renunciaverunt omni liti et actioni ..." — RA II/2-3. 96.
