Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: 11. századi bencés monostor a Szepességben? II/339

Slivka néhány évvel később egy összefoglaló munkájában visszatért a kérdésre, és tömören már úgy fogalmazott, hogy a Pazica nevű helyen all. században bencés monostort alapítottak, amely az 1200-as évek táján káptalanná alakult.2 2003-ban újabb javaslattal állt elő az épületromok értelmezésénél, amely azonban már polemizált a feltáró régész, Adrian Vallasek koncepciójával, ezért később térek ki rá. Az állítólagos bencés monostorral az utóbbi évtizedben egyre többet foglalkoztak. így 1999-ben Adrian Vallasek a Pamiatky a múzeá folyóirat Szlovákia román kori építészeti emlékeit bemutató számában részletesen, ábrákkal, az egykori ásatáson készült fényképekkel illusztrálva mutatta be és értelmezte a feltárt épületmaradványokat. A tanulmány bő, többoldalas német és angol összefoglalóval jelent meg.3 A folyóirat idegen nyelvű változatában a teljes tanulmányt angolul is kiadták.4 A feltárást végző Adrian Vallasek szerint az épületkomplexum két fázisban épült. Az általa monostornak tartott épületegyüttes szerinte all. században alakult ki, majd a 14. század második felében bizonyos helyiségeit átépítették, illetve újakat emeltek. Az első építési fázisban keletkezett a külső erődített fal, amely helyenként még ma is 1,2 méter magasan áll. A falat tört kőből emelték, és vastagsága 1-1,3 méter között változott. A feltárást vezető régész a fal vastagságából arra következtetett, hogy eredetileg legalább 2 méter magas lehetett a monostort körbe vevő erődítés.5 (A kolostor feltételezett alaprajzát lásd a tanulmány végén.) Az erődítésen belül, az északnyugati részen egy újabb fallal körbevett terület figyelhető meg, amelynek keleti végén egymáshoz kapcsolva öt épületrészt tártak fel. Ezt a területet tekinti a szerző a szorosan vett monostornak. Az itt talált épületek falvastagsága 90 cm körüli. A két északra fekvő, négyzet alakú szoba (1. számú helyiség a mellékelt ábrán) mérete 6x6 méter, padlója döngölt föld volt, amelyet fával boríthattak. Az első helyiség bejárata keletről volt, és ezt a monostor dormitoriumaként azonosították. A mellette álló szobába (2. számú helyiség) dél felől lehetett bemenni, és erről azt feltételezték, hogy ez lehetett a scriptorium. Mindkét szobát keletről és nyugatról kövezett Járda" határolta. A két szobához dél felől kapcsolódó épületrészben (3. szám) raktárt, tároló funkcióval bíró helyiséget látnak. A monostorkomplexumnak nevezett épületegyüttes utolsó két, legdélebbre elhelyezkedő feltárt helyiségeit egy természetes barlang felhasználásával alakították ki. A 5,4x6,6 méteres sziklapadlójú épület nyugat-keleti tájolású, amelynek keleti felén szabálytalan félkör rajzolódik ki (6. szám). A félkör közepén egy 1,5 méter széles ajtónyílás figyelhető meg, amelyen keresztül lépcső ve-2 Michal Slivka: Vzájomné väzby strednovekych klástrov vo vychodnej casti Kárpát. Archaeologia Historica 21. (1996) 199. 3 Adrian Vallasek-. Zaniknuty klastor svátého Martina nad Spisskou Kapitulou. Das verfallene Kloster St. Martin über Spisska Kapitula. Destroyed St. Martin's Monastery above the Spisska Kapitula (Spis Chapter). Pamiatky a múzeá 1999: 2. 61-65. 4 Adrian Vallasek-. The Lost Monastery of St Martin above Spisska Kapitula. Pamiatky a múzeá. Cultural Heritage Magazine 1999: 2. 61-65. 5 A szabálytalan négyszög alakú erődített terület nyugati falszakasza 57 méter, északi 76 méter, keleti 94 méter, a déli pedig 86 méter hosszú volt, tehát összesen 313 méter erődített falat építettek.