Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: 11. századi bencés monostor a Szepességben? II/339
KÖZLEMÉNYEK Koszta László 11. SZÁZADI BENCÉS MONOSTOR A SZEPESSÉGBEN? Néhány évvel ezelőtt szlovák történészek invitálására eperjesi és szegedi történészek közös szakmai kirándulást tettünk a Szepességben. Szepeskáptalan megtekintése után eperjesi kollégáik tanácsolták, hogy tegyünk egy sétát a káptalannal szemben, az attól nyugatra elterülő, Pazicának nevezett füves és ligetes erdő borította területre. Az egyik eperjesi történész büszkén arról számolt be, hogy ezen a helyen a szlovák régészek egy 11. század elején épített, Szent Márton tiszteletére szentelt monostort tártak fel. Itt került elő az egyik legrégebbi monostor a mai Szlovákia területén, mely 13. századi okleveles említésből is ismert. A feltárt épületeket visszatemették, így nyomai nem láthatóak. 2006 őszén újra felkerestem Szepeskáptalant, és a templom előtti területen egy kétnyelvű, szlovákul és angolul írott táblát találtam. A felirat arról tájékoztatott, hogy a Szepességben a világörökséghez sorolt műemlékeken kívül a föld alatt további értékes egyházi épületek rejtőznek, nevezetesen egy 11. századi bencés monostor. A tájékoztató tábla végképpen kíváncsivá tett, és egy rövid eperjesi tanulmányút alkalmával igyekeztem a szlovák régészet és középkorkutatás által felfedezett 11. századi monostornak jobban utánajárni. A legkorábbi — általam fellelt — utalás a szlovák szakirodalomban az ásatásra Michal Slivka egy 1993. évi munkájában található. A Szepesség középkori szerzetesi emlékeit kutató régész még nagyon óvatosan fogalmazott az 1975 és 1977 között Adrian Vallasek által vezetett, de akkor, 1993-ban, még nem publikált ásatás eredményeit illetően. Az általa, ha némi bizonytalansággal is, bencés monostornak tekintett épületmaradványokban két építési periódust különített el, egy 11. századit és egy másodikat a 14. század második feléből. Hivatkozott arra, hogy egy 1274. évi oklevél ezen a helyen egy Szent Márton-monostort említ, amely adat — szerinte — bizonyosan a feltárt apátság patrocíniumát őrizte meg. A szerző óvatosságát azért jelzi, hogy szlovák és lengyel szerzőkre utalva megemlíti: a monasterium szó többjelentésű. Abban az időben, amikor a kanonokok még vita communishan éltek, a monasterium kifejezés 'bencés monostor' mellett 'káptalan'-t is jelenthetett. Összességében azonban Slivka bencés monostornak tekintette a feltárt épületegyüttest, és az említett 1274. évi oklevél alapján Szent Márton titulusúnak tartotta templomát. így szerinte a bencések hozták el a Szepességbe Szent Márton kultuszát még a 11. században. A monostor és Szepeskáptalan összefüggéseinek tisztázása érdekében viszont további ásatásokat sürgetett a területen.1 1 Michal Slivka: Stredoveké rehol'né komunity na Spisi a ich vyznam v strukture osidlenia. Archaeologia Historica 18. (1993) 56.
