Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: II. Ulászló koronázása és első rendeletei. Egy ismeretlen országgyűlésről és koronázási dekrétumról II/315
— meg is tette." Az elbeszélés teljesen hihetőnek tűnik: Mátyás király 1464-ben koronázási törvényét szintén a régi dekrétumok átírásával és megerősítésével kezdte.10 0 Mivel 1464-ben egyértelműen országgyűlést tartottak a koronázó városban, valószínűsíthető, hogy Ulászló koronázásával egy időben is az zajlott, tekintet nélkül arra, hogy egyes határszéli megyék nemessége nyilván távolmaradt. Ezt nem csak a törvénytelen foglalásokat szabályozó intézkedés esetében használt „koronázási általános gyűlés" (in hac generali conventione nostre felicis coronationis) kifejezés erősíti meg, hanem az a Bonfini leírásából jól körvonalazódó jelenség is, hogy a király a főpapokkal és a bárókkal elkülönülten tárgyal a belvárosban, míg a nemesség a városon kívül gyülekezik, majd a király az előbbiek társaságában ellátogat az utóbbiakhoz: ez volt ugyanis a középkor végi Magyarországon az országgyűlések megszokott koreográfiája.101 De meglehetősen egyértelmű bizonyítékot szolgáltat az a momentum is, hogy Ulászló király három évvel később úgy emlékezett vissza a fehérvári eseményekre, hogy az a főpapok, bárók, nemesek és előkelők szokott módon megtartott országgyűlése (diéta siue congregatio generalis) volt.102 Meggyőződésem mindezek alapján, hogy a király meghívóiban említett szeptember 14-i dátum valójában a koronázási országgyűlés tervezett kezdőnapja volt, tehát a coronatio szóba nem csak a koronázási szertartást, hanem az azzal párhuzamosan tartandó országgyűlést is beleértették, így az uralkodó részéről teljesen érthető, hogy csak egy nappal korábban, szeptember 13-án kívánt elindulni Székesfehérvárra.10 3 Bármennyire is meglepő, a Jagelló-korral foglalkozó szakirodalom II. Ulászló fehérvári koronázása kapcsán nem tesz említést sem országgyűlésről, sem ekkor kibocsátott dekrétumról, pedig a koronázástól jószerével elválaszthatatlannak tűnik az országgyűlés — nem csak Mátyás, hanem később a Habsburg-uralkodók esetében is10 4 —, és persze mindkettővel szorosan összefonódik az ilyenkor szo-99 Hinc profectus [sc. rexj extra urbem in suburbium magnum prodit et in edito loco paratum podium cum instructo quorundam procerum ordine conscendit ... In frequentissima contione hie ab omnibus postulatum, ut cuncta regni iura privilegiaque a divis concessa principibus vei maxime ab Andrea rege cum ceteris condicionibus inviolata serventur. Stephanus Bathor reipublice nomine id in pulpito postulavit, ut a legitimo et coronato rege cuncta magis rata firmaque haberentur — Bonfini IV7X/111-112. 100 DRH 1458-1490. 142. 101 Kubinyi A.: A magyar országgyűlések i. m. 3-11. 102 1493. okt. 17.: in dieta sive congregacione generali dominorum prelatorum, baronum nobiliumque et procerum dicti regni Hungarie tempore felicis coronacionis nostre in Albaregali more alias consueto celebrata — DF 287 361. 103 Ez persze felveti azt a lehetőséget, hogy Bonfini már idézett információja — miszerint a koronázás néhány nap halasztást szenvedett, mivel Újlaki, Váradi érsek és más bárók érkezését várták —- esetleg az országgyűlés formális munkájának néhány nappal történő elhalasztására vonatkozhat. 104 Pl. I. Ferdinánd 1527. nov. 3-i, Fehérvárott tartott koronázásakor annak ellenére országgyűlés zajlott, hogy egy hónappal korábban Budán is országgyűlést tartottak. A hasonló szituáció folytán a két országgyűlés több, az 1490. éviekhez hasonló rendelkezést hozott, 1. Magyarország története 1526-1686. i. m. 179-181. (a hivatkozott rész Sinkovics István munkája). - I. János király koronázására és a koronázási országgyűlés végzéseire 1. Barta Gábor. A Sztambulba vezető út (1526-1528). Bp. 1983. 61. - A késő Árpád-korban is előfordult, hogy a koronázással egyidőben országos gyűlést tartottak, amelyen rendeletek is születtek. Ez történt pl. 1272-ben V István koronázásakor, ahol a király ígéretet tett a jogtalanul elfoglalt birtokok visszaadásáról (Zsoldos Attila-.
