Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Somogyi Éva: Modern bürokrácia a közös külügyminisztériumban I/3
veszik.93 1898-ban címzetes követségi titkár Belgrádban. Itt rokoni kapcsolatai révén olyan viszonyba kerül a belgrádi udvari körökkel és úgy bonyolódik bele azok belső konfliktusaiba, ahogyan az megengedhetetlen egy k.u.k. diplomata számára.9 4 Botrányos körülmények között kénytelen elhagyni állomáshelyét. A stuttgarti követségre helyezik és némi meglepetésre hamarosan (1901) követségi titkár lesz. Azt gondolnánk, Duka ettől kezdve vigyáz majd magára, meg agresszív feleségére, aki egyesek szerint a fiatal báró rossz szelleme. Nem ezt teszi. Az általános gyakorlat szerint az alsóbb kategóriákban három-négy évenként lehetett számítani az előléptetésre, tehát egy 1901-ben kinevezett követségi titkár 1904-től reménykedhetett az előrejutásban. Duka nem az az ember, aki csendben várakozik. 1904 őszén levelet intéz a személyzeti ügyekért felelős első osztályfőnöknek: „Azon tény, hogy Szapáry és Pálffy után nem én — aki rangsorozatban közvetlenül utánuk jövök —, hanem Somssich, aki másodhelyen van mögöttem és aki négy évvel utánam lett csak attasé, kapta meg a tanácsosi címet, mélyen megsértett; hiszen ez olyan rendszabályozás, amely a diplomáciánál soha senkivel se történt meg, és úgy itt, mint máshol is csak akkor szokott előfordulni, ha az illető valami becstelen, vagy szégyentelen tettet követett el. Én tiszta lelkiismerettel mondhatom, hogy soha életemben semmi olyat nem tettem, ami ezen megalázó pretereálásra [mellőzésre] okot adott volna..."9 5 Minthogy semmi sem történik, egy esztendő múltán kategorikusan kérdi Mérey osztályfőnököt: „Van-e biztos kilátásom arra, hogy a tanácsosi címet és jelleget megkapom és hogy alkalmas helyre való áthelyezésre belátható időn belül számíthatok."9 6 Ismerve számtalan rokontárgyú írás stílusát és hangnemét, bizonyos, hogy Duka Géza különös figura volt, de úgy tűnik, gátlástalansága nem volt hiábavaló. Nem akarom idézni mérhetetlen mennyiségű levelét, állandó elégedetlenségét és fenyegetőzését, hogy ti. kénytelen lesz levonni a dolgok konzekvenciáját, azaz kilépni a szolgálatból.9 7 A szokatlanul és kellemetlenül öntudatos diplomata karrierje önmagában aligha érdekes. Deviánsok mindenfajta közösségben adódnak - bár kétségtelenül a közösséget jellemzi, miként viseli el a devianciát. Ami a történetben figyelemreméltó: Duka érvei: jogtalanság történt vele, a minisztérium megsértette az előírásokat, az előléptetés szabályszerű és kötelező rendjét. Jóvátételt követel a szolgálati gyakorlattal összhangban nem álló bánásmódért. És nem kevésbé érdekes a miniszter (vagy a nevében eljáró hivatalnok) felháborodott visszautasítása, nincsen olyan szabály, hogy egy állás betöltésénél kizárólag az ansziennitást kellene figyelembe venni. A miniszter mérlegel, szolgálati minőségük és használhatóságuk alapján javasolja a tisztviselőket az előléptetésre. Duka mégis, minden alkalommal eléri célját, egészen a legmagasabb posztig, a követi kinevezésig. Azaz a minisztérium minden fenntartása ellenére, amikor 93 Kálnoky felterjesztése 1895. május 11. HHStA., AR. Fach 4, Karton 77. 94 Duka viselt dolgairól alább még szólunk. Karl Heidler báró (1900-1903 belgrádi követ) Lützow osztályfőnöknek 1901. június 18.: Duka semmiképpen nem térhet vissza Belgradba és kollégáitól nem követelhető, hogy együtt dolgozzanak vele. A történetet később Heidler részletesen elbeszéli Call osztályfőnökhöz intézett utólagos beszámolójában 1908. december 24. Mindkét irat: HHStA., AR. Fach 4, Karton 77. 95 Duka Méreynek 1904. október 13. HHStA., Nachlaß Mérey Karton 10. 96 Duka Méreynek 1905.november 4 Uo. 97 Levelei Méreyhez uo. kölönösen 1907. április 4.
