Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: II. Ulászló koronázása és első rendeletei. Egy ismeretlen országgyűlésről és koronázási dekrétumról II/315
apátnál" (nyilván Fodor István szerémi püspök, a koronázás utáni személynök), „a régi kincstartónál" (a lemondott Nagylucsei Orbán), a „secretario"-nál (Bakóc Tamás győri püspök, a koronázás utáni kancellár) és másik három bárónál van.9 6 Mivel e névsor feltűnően megegyezik a csonthegyi győzőkkel és az Ulászlóból „királyt csináló" urakkal, az információt talán úgy kell értelmezni, hogy a korona e bárói klikk őrizetében érkezett meg a koronázó városba.9 7 Ezen érdekcsoport egyébként Fehérvárott látszólag maradéktalanul érvényesíteni is tudta akaratát, hiszen nem csak a koronaőröket választották ki közülük, hanem — mint láttuk — a szeptemberi kinevezések haszonélvezői is ők lettek. Országgyűlés és koronázási dekrétum Ha végigtekintünk az eddig bemutatott rendelkezéseken, szembetűnő az ezeket említő egykorú források — távolról sem egységes — szóhasználata. Az amnesztia-rendelet kapcsán a főpapok és bárók akaratából a király által kihirdetett „nyilvános rendelet"-ről (edictum publicum) és az országnagyok „általános intézkedésiéről (universale institutum), a Mátyás halála óta elkövetett foglalások és károkozások kiigazításának említésekor a főpapok, bárók és előkelők akaratából „szentesített rendelkezésiről [sanctitum et stabilitum sit), míg a telekkatonaság kiállításával kapcsolatban olykor a főpapok és bárók „rendelkezés"éről (dispositio, ordinatio), máskor a király és az országlakosok „intézkedésiéről (iordinatum fuerit) hallunk. Az eltérő szóhasználatból azonban — amely a korszakban teljesen természetesnek tekinthető98 — egyáltalán nem következik az, hogy valamennyi rendelet önmagában áll és egymástól teljesen független. Mielőtt azonban tovább szőnénk e gondolatsort, arra kell választ adnunk, hogy Fehérvárott a koronázással egy időben pontosan milyen tanácskozások zajlottak. Valóban csak a királyi tanács ülésezett napokig, amelybe természetesen bele kell értenünk néhány, a koronázáson megjelent előkelőt is? Forrásaink ennél sokkal többet sejtetnek. Bonfminál olvashatjuk, hogy az uralkodó a koronázás szertartását követően báróival együtt levonult Fehérvár külvárosába, ahol a „népgyűlésen" icontio) — a humanista történetíró szerette a római jogi kifejezéseket — az egybegyűlt nemesség nevében Bátori István kérte az uralkodót, hogy erősítse meg a régi királyok törvényeit, elsősorban András király dekrétumát (azaz az 1222. évi aranybullát). Ezt az uralkodó — egy hosszas, természetesen fiktív beszédet követően % 1490. nov. 1.: Dice etiam che la corona de S. Stephano é in deposito in mano del Vayvoda de Transilvania, del Conte Stephano et de abbate Stephano, de thesorero vechio et del secretario et de tri altri, fin tanto ch'el figliolo del qm Re Mathia fusso coronato Re di Bosnia — Beatrix oklt. 174. (bár a Korvinnal kötött 1490. júniusi szerződés értelmében a majdani királynak a koronázása utáni harmadik vagy negyedik napon Bosznia királyává kellett volna koronáznia a herceget [Jajca 69.], erre nem került sor). 9' Vö. Tubero megjegyzésével: lam aliquot dies Vuladislaus Budae commoratus erat, quum factione adnitente, quae ilium regem designarat, diadema, quo reges Hungarorum solere insigniri demonstravimus, Albam Regiam delatum est — Tubero 39. 9b Teke Zsuzsa: A dekrétum fogalma és társadalmi szerepe Mátyás korában. Történelmi Szemle 29. (1986) 207-208.
