Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: II. Ulászló koronázása és első rendeletei. Egy ismeretlen országgyűlésről és koronázási dekrétumról II/315
rónát azonnal visszaszolgáltatni. Nagylucsei és Bátori, mivel az akkori polgárháborús helyzetben haláluk esetére sem akarták a koronát és a várat őrizetlenül hagyni, előbbi unokaöccsét, Fodor István szerémi püspököt és személynököt, utóbbi pedig testvérét, Bátori András szabolcsi és szatmári ispánt jelölte ki, hogy adott esetben a helyükre lépjenek. A nyugtalevélből megtudjuk még azt is, hogy a király és a mellette tartózkodó rendek azt az oklevelet is a koronaőrökre bízták, amellyel Morvaország, Szilézia és Lausitz 400 ezer forint értékben Magyarországhoz került (azaz az olmützi békeszerződés okmányát).92 Végül Nagylucsei és Bátori halálával (1491 és 1493) a koronaőri méltóság valóban István püspökre és Bátori Andrásra szállt.9 3 A három évvel későbbi leírásból egyértelműen látszik, hogy ez az 1490 szeptemberében életbe léptetett rendelet a II. Ulászló által megerősített választási feltételek egyik pontját hajtotta végre. A farkashidai egyezményben ugyanis szerepelt, hogy a király semmilyen módon nem veheti ki az ország koronáját a főpapok és a bárók kezéből, hanem engedélyezi, hogy „régi szokás és kiváltságuk szerint" a közülük egyhangúlag kiválasztandó személyek őrizzék azt, illetve hogy ezen őrök kezére kell bocsátani a régi időktől fogva a korona őrzésére szolgáló Visegrád várát.94 A fentieket még egy adattal egészíthetjük ki. Egy 1490. november l-jén kelt, de a szeptemberi történésekről beszámoló, Ferrarába küldött milánói követjelentés arról ad hírt, hogy Szent István koronája „az erdélyi vajdánál" (e megjelölés alatt vélhetően Kinizsi Pál alsó-magyarországi főkapitányt kell értenünk9 5 ), „István grófnál" (Bátori István országbíró és erdélyi vajda), „István gradiensi, loco scilicet ad id ab antiquo deputato per certos ex ipsis pociores per ipsos ad hoc concorditer eligendos et deputandos conservari et custodiri deberet, sie iidem domini prelati, barones, nobiles et proceres de fide et fidelitate fidelium nostrorum reverendi et magnifici condam domini Urbani episcopi ecclesie Agriensis ac Stephani de Bathor iudicis curie nostre et wayvode parcium nostrarum Transsilvanarum confisi ipsos condam dominum Urbanum episcopum et Stephanum wayvodam unanimi voto et pari voluntate ad dicte corone custodiam et conservacionem in loco memorato nostre eciam maiestatis ad hoc requisite et accedente consensu elegerant et deputaverant ac prefatam coronam simul cum dicto Castro Wyssegradiensi in manus conservacionique et custodie ipsorum tradiderant et assignaverant, iuramento ab eis reeepto, quod Castrum et coronam huiusmodi nullo modo nullaque via vei occasione a maiestate nostra et regno alienarent, sed fideliter nostre maiestati et regno custodirent et conservarent - DF 287 361. - Az oklevélre Iván László hivatkozása (Iván L.: A visegrádi vár i. m. 201, 2. sz. jegyz.) hívta fel a figyelmemet, a szerző a koronaőrök listájának összeállításához használta azt fel. 92 prefati dominus Stephanus episcopus et Andreas de Bathor prefatum Castrum Wyssegradiense simul cum dicta corona ac illis litteris nostris et prefati regni nostri Bohemie, quibus sese Moravia, Slesia, Lusacia etc. huic regno nostro Hungarie in quadringentis milibus florenis auri iuxta continenciam earundem litterarum inscripte et obligate existunt — uo. 93 Uo. - Nagylucsei és Bátori halálának időpontjára 1. Iván L.: A visegrádi vár i. m. 201. (3. sz. jegyz.). 94 1490. júl. 31.: Item quod coronam regni de manibus dominorum prelatorum et baronum nulla ex causa vei quesito colore, nulla etiam industria vei arte auferamus, sed permittamus et patiamur, quod iuxta veterem consuetudinem ac libertatem ipsorum certi de eorum medio per ipsos unanimiter ad hoc eligendi et deputandi illám teneant et conservent. Quodque Castrum Wyssegradiense pro conservacione ipsius corone ab antiquo deputatum ad manus ipsorum conservatorum eiusdem corone dari et assignari faciamus — DL 19 666, CJH I. 474. 95 L. a 81. sz. jegyz-et.
