Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: II. Ulászló koronázása és első rendeletei. Egy ismeretlen országgyűlésről és koronázási dekrétumról II/315
hattuk, hogy a királyt tették meg a németek elleni hadjárat egyik fővezérévé, és valóban, szeptember 25-én már arról biztosítja Sopron városát, hogy személyesen indul a város vidékére minden haderejével, hogy megvédje őket.8 7 A döntés híre hamar eljutott a Szepességbe is, ahonnan Darholtz Pál kapitány kétségbeesve kérte levelében Pető János főkapitányt: közölje a királlyal és tanácsosaival, hogy őfelsége előbb erre a vidékre jöjjön és ne a németek ellen vonuljon, különben a felső részek lakossága teljesen János Albert pártjára fog állni, és, ha Kassa elvész, a herceg megállíthatatlan lesz.8 8 A király számára azonban már sokkal nagyobb fenyegetést jelentett az ország határain álló és annak központi területeit is fenyegető Miksa hadjárata,8 9 mint a Kassát körülzáró, ezáltal csak a perifériára veszélyt jelentő János Albert. Nem maradt hát más hátra, mint hogy az uralkodó a következő hónapokban folyamatosan buzdítsa, vigasztalja, állhatatosságukért újra és újra köszönetet mondva jóindulatáról és majdani hálájáról biztosítsa, olykor meg-megrója, de a gyors felmentés kapcsán csupán hitegesse Kassa és Bártfa polgárait.9 0 Pénzínsége miatt azonban ahhoz sem volt elegendő hadereje, hogy útját állja Miksa előrenyomulásának. Rendelet a szent koronáról Midőn 1493 októberében, a Szent Mihály-napi országgyűlésen az uralkodó és a rendek gondoskodni kívántak a szent korona biztonságáról, felszólították Fodor István szerémi püspököt és személynököt, valamint Bátori Andrást, hogy adják vissza az általuk őrzött szent koronát. Az átadásról kiállított nyugtalevél részletesen elbeszéli, hogy a püspök és Bátori miként jutottak a korona birtokába. Eszerint Ulászló koronázása idején Fehérvárott a „főpapok, bárók, előkelők és nemesek érett elhatározásból, más tárgyalások és végzések mellett, az ország koronájának őrzéséről is döntést hoztak", mégpedig azt, hogy a koronát a régi szokásnak megfelelően Visegrád várában, az általuk egyhangúlag megválasztott hatalmasok (potiores) őrizzék, majd a király beleegyezésével (Nagylucsei) Orbán egri püspökre és Bátori István országbíróra, erdélyi vajdára esett a választásuk, akiknek a koronát a visegrádi várral együtt át is adták, esküt véve tőlük, hogy ezeket a királytól és az országtól semmilyen módon nem idegenítik el,9 1 illetve kikötve, hogy kérésükre a két koronaőr bármikor köteles a ko-87 1490. szept. 25.: Sopron 1/6. 75-76. (DF 203 968.). 88 1490. okt. 11.: relatum est nobis, uti regia maiestas vult versus Austriam erga Almanos proficisci, si sic est, vere et tota pars superiori [!] tenebit partem Alberti ducis, pro eo dignetur v[estra] mlagnificencia] scribere dominis, ut velint consultare regiam maiestatem, ut prius velit sua maiestas venire ad partes istas et sub infidelitate ubique mandare, ut per singula capita erga Polonos insurgere debeant, qui si civitatem Cassoviensem rehabere poterint, postea nulla civitas et nullum Castrum se sursum tenere poterit, vere usque Danubium habebit victoriam — DL 93 614. 89 E. Kovács Péter: Miksa magyarországi hadjárata. Történelmi Szemle 37. (1995) 40^11. (Miksa szeptember 21-én a Kismarton közelében fekvő Brodersdorfban volt, október 4-én lépte át seregeivel a határt). 90 A Kassának ez ügyben írott leveleket 1. 1490. okt. 16.: DF 270 681., okt. 20.: DF 270 683., nov. 14.: DF 269 017., dec. 14.: DF 270 684. 01 1493. okt. 17.: per eosdem dominos prelatos, barones, nobiles et proceres inter alios tractatus et conclusiones matúra cum deliberacione de conservacione corone regni fűit et est conclusum et ordinatum, ut corona ipsa iuxta veterem consuetudinem eiusdem regni semper in Castro Wysse-
