Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: II. Ulászló koronázása és első rendeletei. Egy ismeretlen országgyűlésről és koronázási dekrétumról II/315
vasok számát, érdekes társadalomtörténeti megfigyeléseket tehetnénk, de így, sajnos, önmagában áll az az információ, miszerint Lászlónak Komárom megyében nyolcvannál több, száznál viszont kevesebb jobbágya volt. A másik két oklevél 1491. január 6-án Budán kelt, kedvezményezettel egyaránt Kisvárdai Miklós és Aladár voltak; az egyiket Bodrog,7 8 a másikat Tolna és Baranya megyéknek címezték.7 9 Ezek már általánosabban utalnak a rendelkezésre, midőn az uralkodó és az országlakosok intézkedésére (per nos et ipsos regnicolas nosfros ita ordinatum fuerit) hivatkoznak. A király a címzetteknek mindkét esetben azt parancsolta, hogy a János Albert elleni hadjárat erejéig mentsék fel a két Kisvárdait a hadbavonulás alól, mivel katonáikkal együtt vele tartanak a lengyelek ellen. Az indoklásból kiderül, hogy Bodrog megye vezetősége azt kérhette volna számon a két előkelő nemesen, hogy embereikkel egy korábbi döntés értelmében Nándorfehérvár és az alsó részek védelmére vonuljanak más odarendelt seregekkel együtt, míg Tolna és Baranya megyék azt, hogy csapataikkal együtt a király Miksa elleni hadjáratában vegyenek részt, szintén más hadakkal együtt. Bár az oklevelek nem tül szabatos megfogalmazásából olybá tűnhetne, hogy személy szerint a Kisvárdaiakról, illetve embereikről született annak előtte döntés, mégis egyértelmű, hogy valójában a koronázás idején Bodrog megye csapatait a törökök, míg Tolna és Baranya seregeit Miksa ellen rendelték, és a parancslevelekben voltaképpen arról van szó, hogy az adott megyében fekvő Kisvárdai-birtokokról kiállítandó lovasok mely hadjárathoz csatlakozzanak. Szintén értékes adalékokkal egészíti ki eddigi ismereteinket Péter kalocsai érsek 1490. december 11-én Kisvárdai Miklóshoz intézett levele. Beszámolva a friss hírekről, az érsek tudatja, hogy ő védelmezi ezt a vidéket az ellenségtől, és éppen Nándorfehérvár és Szabács megsegítésén fáradozik, miként erre „az uralkodó és a báró urak utasítására, levelek és küldönc útján egyaránt fel lettünk szólítva" (az érsek, mint fentebb láttuk, nem vett részt a koronázáson), írt ráadásul saját megyéjéhez, Bácshoz, illetve a címzett megyéjéhez (Kisvárdai ugyanis bodrogi ispán volt), hogy gondoskodjanak a két erődítmény védőinek élelmezéséről.8 0 Ez természetesen igazolja, hogy annak idején Bács megye hadait is a déli határ védelmére rendelték ki. A fenti négy oklevél eléggé bizonyossá teszi, hogy a koronázás idején a dunántúli megyéket (Komárom, Tolna, Baranya) Miksa, a felső-részek megyéit (Zólyom) János Albert, míg a délvidékieket (Bács, Bodrog) a törökök ellen irá-ercitualem contra serenissimum dominum Romanorum regem personaliter venturus est et ultra aliam familiam suam eciam illos quatuor equites, quos iuxta ordinacionem dominorum prelatorum et baronum ad eandem expedicionem racione bonorum suorum in illo comitatu habitorum mittere deberet, secum penes nos et in serviciis nostris habebit — DL 46 152. 78 1490. jan. 6.: DL 82 030. 79 1490. jan. 6.: DL 88 751. 80 1490. dec. 11. Bács: Nos hie partes nostras contra adversarios tuemur, et interim tandem habuimus et habemus necessitatibus castri Nandoralbensis et castelli Sabach succurrere, sicut de hoc et mandato regio et eciam dominorum baronum admoniti sumus et per litteras et per nuntium — DL 82 029. (a levélben szereplő élelmiszeradóra 1. Kubinyi A.: Két sorsdöntő i. m. 39, ill. Uő\ Logisztikai kérdések a Mohács előtti magyar hadszervezetben. In: Uő\ Nándorfehérvártól Mohácsig. A Mátyás- és a Jagelló-kor hadtörténete. Bp. 2007. 36-37.).