Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: II. Ulászló koronázása és első rendeletei. Egy ismeretlen országgyűlésről és koronázási dekrétumról II/315
Bonfininél megemlített országnagyokon32 kívül igazolni tudjuk még a gyermekkorú esztergomi érsek, Estei Hippolit,3 3 Perényi János királynéi ajtónállómester, Meggyesaljai Móroc István,3 4 illetve — közvetve — Baumkircher Vilmos jelenlétét.3 5 Bonfinitől tudjuk, hogy a ceremóniát követő napokban a király az országnagyokkal együtt éjjel-nappal senatust tartott,3 6 amit tulajdonképpen a jelenlévő főpapokkal, bárókkal és talán nemesi előkelőkkel kibővített tanácsülés-sorozatként értelmezhetünk.3 7 A történetírónak igaza volt akkor, amikor azt írta: a király és kísérete a koronázás után még mintegy nyolc napig maradt Fehérvárott. Utoljára ugyanis szeptember 25-én tudjuk kimutatni jelenlétét a koronázó városban, 27-re a főpapok és bárók kíséretében már visszatért Budára.3 8 Az alábbiakban e tanácskozások tárgyát és eredményét igyekszem feltárni és bemutatni. Az amnesztia-rendelet Ha megvizsgáljuk II. Ulászló 1490-ben kibocsátott okleveleit, első pillantásra talán meglepőnek tűnhet, hogy az uralkodó Magyarországra érkezése után csaknem három hónapig, október 10-ig nem bocsátott ki adománylevelet hívei megjutalmazására.3 9 Bár magától értetődő, hogy a kegynyilvánító oklevelek jogérvényessége a koronázás előtt megkérdőjelezhető lett volna, olybá tűnik, hogy az adományozás késői, a koronázás után három héttel történő megindulása mö,u Nagylucsei Orbán egri, Ernuszt Zsigmond pécsi püspökök, Korvin János herceg, Bátori István országbíró és erdélyi vajda, Szentgyörgyi János, Fodor István szerémi püspök, Beriszló Bertalan vránai perjel, Kinizsi Pál, Vingárti Geréb Mátyás, Gúti Ország László lovászmester, Losonci László, Filipec János váradi, Tüz Osvát zágrábi püspökök (Bonfíni IV/X/75-78.). 11 1490. nov. 1.: Beatrix okit. 173. - Bár a milánói követjelentés azon adatával, hogy Hippolit személyesen volt jelen, szemben áll Bonfíni közlése, miszerint az esztergomi érsek nem jelent meg, csak bandériumát küldte el (Bonfíni IV/X/78-79.), vö. Fraknói V: II. Ulászló i. m. 210. 34 Perényi és Móroc ugyanis Bátori Istvánnal együtt szeptember 24-én a fehérvári keresztesek előtt tesznek bevallást, 1. DL 19 677. (a szerződés többi példányát nem sorolom fel). 35 Bár Baumkircher csak Budán, szept. 29-én mutatható ki (DL 101 114.), az bizonyíthatóan igaz, hogy a királyt az országnagyok visszakísérték Budára (Bonfíni V/I/l.), hiszen szept. 27-én már Budán vannak a királlyal Filipec János és Tüz Osvát püspökök (DF 252 018, Osvát 29-én is: DF 252 106.), szept. 28-án pedig Bátori, Perényi és Móroc (DL 19 677, Bátori okt. 2-án is: DL 19 679.). Schellenberg János cseh kancellárt és Gúti Ország Lászlót okt. 5-én tudjuk kimutatni Budán (DL 59 795, DL 19 680.) stb. 36 Bonfíni IV/X/130-159, vö. Kubinyi A.: Két sorsdöntő i. m. 28. Jl A senatus szó jelentésére 1. Kubinyi András: Bárók a királyi tanácsban Mátyás és II. Ulászló idejében. Századok 122. (1988) 147-148. - A humanista történetíró minden korabeli jelenséget az antik Róma politikai fogalomkészletével igyekezett leírni, vö. még alább a contio szó használatával. 38 1490. szept. 25. Fehérvár: DL 32 853, DF 203 967. (Sopron 1/6. 75.), DF 203 968. (Sopron 1/6. 75-76.); szept. 27. Buda: DF 252 018. 19 Az első adománylevelet e napon az uralkodó Korvin János részére bocsátotta ki a Miksához csatlakozó és ezáltal hűtlenné lett Poki Péter birtokairól, 1. DF 263 447. (az oklevél külön érdekessége, hogy Poki esetében egy — egykori? — Korvin-familiárisról van szó, aki testvérével együtt a herceg Szklabinya várának volt zálogbirtokosa, tehát a hercegnek elsőrendű érdeke volt az adománylevél kieszközlése). - Ulászló első kegynyilvánító oklevele egyébként 1490. szept. 27-én kelt, amikor is a felhévízi prépostságra a leköszönő Filipec helyére Osvát zágrábi érseket nevezte ki, 1. DF 252 018. (az intézkedést Bonfíni X/TV/153. is említi.)
