Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Grebeni Hermanfí László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe (Második közlemény) II/267
rák vezetőit pedig védelmezzék meg.158 A vicebánok alispánjaikat küldték a parancs végrehajtására, akik, kíséretükben a sókamaraispánnal, a bélai apátság birtokain nem várt ellenállásba ütköztek: az apátságot János pécsi püspök nevében kormányzó Mindszenti János diák15 9 emberei nyíllövésekkel fogadták őket, ezért kénytelenek voltak hanyatt-homlok elmenekülni.16 0 Hermanfi László a helyetteseit ért sérelemért előbb az új apáttól, Leustáktól kért elégtételt, majd, annak elutasító válasza után, magához a királyhoz fordult. 1468. szeptember 12-én a személyes jelenlét előtt tett panaszt Pozsonyban, ahol nem véletlenül jelent meg. 1468. augusztus 7-én Mátyás Magyarbródról írt Körös megye nemességének, hogy tekintettel a felmerült súlyos ügyekre, melyek megtárgyalásához szüksége van főpapjai, bárói és nemesei tanácsára, küldjenek két jólinformált (plene instructos) követet Pozsonyba, ahol maga is személyesen szándékozik megjelenni.16 1 Hermanfi László szeptember 12-i tiltakozása nemcsak azt bizonyítja, hogy ő volt a megye egyik követe, hanem azt is, hogy a királyi parancsnak megfelelően az előírt napon meg is jelent az országgyűlésen, egyébként dominusa, Tuz János bán kíséretében.16 2 Jellemző tény, hogy a körösi nemesség Hermanfi Lászlót vicebánként sem elsősorban a bán emberének, hanem a saját képviselőjének tekintette. László úr országgyűlési tevékenységéről sem ekkor, sem később nem tudunk részleteket,16 3 de aligha véletlen, hogy megyebeli társai éppen őt ítélték alkalmasnak arra, hogy az ország sorskérdéseiben a legszűkebb politikai elit körében véleményt nyilvánítson. Politikai tevékenysége közben természetesen saját ügyeinek intézéséről sem feledkezett meg: a király jelenlétét arra használta ki, hogy átírassa és megerősíttesse vele Latkfl Mihály bevallását a mogori uradalomról az iktatásról beszámoló káptalani jelentéssel egyetemben.16 4 Pozsonyból hazatérve Hermanfi minden bizonnyal maga kézbesítette a király október 8-án kelt parancsát, amelyben ismét arra utasította a 158 DL 107 946/6-7. 159 Korábban a püspök pozsegai alispánja, 1. Kubinyi A.: Vitéz János i. m. 20. 1S,) DF 255 799. 161 DF 268 088. lfi " A másik körösi követ személye egyelőre ismeretlen. 16,5 Két olyan esetet ismerek, amikor a Hermanfi László részvételével tartott országgyűléseken speciálisan szlavón témákat tárgyaltak. Az 1472 tavaszán tartott országgyűlés az engedély nélkül épített, ezért lerontásra ítélt erősségek között hármat említett név szerint, harmadikként Stefekfi János szentandrási (Körös m.) kastélyát (Decreta Regni Hungáriáé. Gesetze und Verordnungen Ungarns. 1458-1490. Francisci Döry collectionem manuscriptam additamentis auxerunt, commentariis notisque illustraverunt Georgius Bónis, Geisa Érszegi, Susanna Teke. Bp. 1989. 205-206.). Stefekfi Hermanfi László közvetlen szomszédja volt, 1481-ben Janus Pannonius familiárisaként levelesítették, itt tehát László úr érdekeltsége egészen közeli. 1481. júliusában a király a szlavón nemesek egyetemének nevében előterjesztett kérésre engedélyezi, hogy utóbbiak a királyi sókamarákból származó sót a kamarákon kívül is forgalomba hozhassák. Ebben az esetben biztosan Hermanfi László mint követ volt a kérés egyik előterjesztője (Kukuljevic, J.: Jura 220-221.). Érdemes megjegyezni, hogy Kamarjai János már idézett végrendelete szerint kétszáz solidus-szal tartozott urának, Hermanfi Lászlónak „pro quibusdam salibus". Ebből pedig joggal következtetünk arra, hogy László úr is résztvett a só értékesítésében, és abból alighanem jelentős jövedelme is származott. Ez pedig kellőképpen magyarázza a királynak beterjesztett petíciót. 164 DL 100 771.