Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Grebeni Hermanfí László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe (Második közlemény) II/267
se közben — mint a királyi vagy báni akarat végrehajtója — nem ritkán került ellentétbe a saját és nemestársai érdekeivel. így Hermanfi László minden bizonnyal vicebáni kinevezésével egyszerre kapta kézhez Mátyás ugyanazon napon kelt parancsát, amely arra utasította, hogy a Zsigmond dekrétumában előírt büntetések terhe alatt kényszerítse a szlavón nemeseket az elmúlt évi püspöki tized megfizetésére.15 2 Osvát püspök panaszából kiderül, hogy a nemesek az előző évi királyi döntés és egyházi szankciók ellenére is vonakodtak megfizetni az adót. Az ügy rendezése azt mutatja, hogy, legalábbis Hermanfi László, képes volt feloldani a szerepében rejlő ellentmondást. 1468 májusában ugyanis, a György-napi nyolcadon, újabb tárgyalásra került sor Osvát püspökkel, amelyről ezúttal Korotnai János ítélőmester készített regisztrumot. Ebben ismét leszögezték, hogy a tizedfizetés alapját a zágrábi egyház privilégiumai és a két évvel korábbi királyi döntés képezi. Ugyanakkor azonban megállapodtak, hogy minden tizedkésből egy megbízható nemest választanak, aki a tizedszedők kíséretében megakadályozza a túlkapásokat. Egyszersmind a gyűlés résztvevői meghatalmaztak egy négyfős bizottságot, hogy a halál, betegség vagy egyéb ok miatt kieső nemesek helyére saját hatáskörben újat válasszanak. A bizottság tagjai Hermanfi László, Szenesei János, Kustyer Mátyás és Kamarcai Vitéz László lettek, vagyis négyből hárman az 1466. évi tárgyalások résztvevői közül kerültek ki.15 3 Ez a megoldás átmenetileg működőképesnek bizonyult, mert néhány évig nem hallunk újabb konfliktusról. Ugyancsak 1467-ben királyi parancs, illetve a király nevében János pécsi püspök15 4 utasította a vicebánokat az új néven kivetett királyi adó, a tributum fisci behajtásában való közreműködésre.15 5 Ennek részleteiről nem rendelkezünk információkkal, de az mindenképpen sokat elárul Szlavónia belső helyzetéről, hogy az 1467. évi lázadásnak még a szele sem érintette meg a tartományt, mi több, az egyik bán, Vitovec János résztvett az erdélyi felkelés elfojtásában és a rákövetkező moldvai hadjáratban is.15 6 Mátyás annyira biztos volt a szlavóniai konszolidációban, hogy a következő esztendőben, más megyékhez hasonlóan, a nádori bíráskodás elhalasztásáért is pénzt követelt, és csupán annyi engedményt tett, hogy a tributum fisci behajtására május 8-ig haladékot adott.15 7 A vicebánok tevékenységének egy másik aspektusára derül fény Mátyás 1467. július 6-i mandátumából. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ezúttal a végrehajtás mikéntjéről is értesülünk. A király arra utasította Hermanfi Lászlót és társát, Szentléleki Adefi Ákost (az időközben elhunyt Miklós fiát), hogy koboztassák el a Szlavóniában árusított tengeri sót, a helyi sókama-152 DF 268 084. 153 DF 252 047. 154 Kubinyi András: Vitéz János és Janus Pannonius politikája Mátyás uralkodása idején. In: Humanista műveltség Pannóniában. Szerk. Bartók István, Jankovits László, Kecskeméti Gábor. Pécs 2000. 17. 155 DL 102 166. 15(5 1468. jan. 25-én Váradon kap adományt Mátyástól (DL 34 000.). Vitovec Jánosról írt tanulmányomban eszerint tévesen állítottam, hogy Vitovec 1466 után nem kapott több katonai szerepet (vö. Pálosfalvi Tamás\ Vitovec János. Egy zsoldoskarrier a 15. századi Magyarországon. Századok 135. (2001) 470.). 157 DF 268 090.
