Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Somogyi Éva: Modern bürokrácia a közös külügyminisztériumban I/3
A dualizmus évtizedei során a külügyminisztérium központi apparátusában és a diplomáciai szolgálatban a szaktudás (és az arról szóló bizonyítvány) lesz az alkalmazás általános feltétele. Ez elsődlegesen a jogi és az azt követő konzuli-diplomata képzést jelenti. De főként a balkáni diplomáciai állásokban feladatokat kapnak katonák, mint Thoemmel, vagy Millinkovic, akiket a hadseregtől vesz át a külügyminisztérium. A Ballhausplatz sajátos feladata a Monarchia kereskedelempolitikájának irányítása és bizonyos pénzügyi feladatok ellátása, amelyekre pénzügyi-gazdasági szakembereket alkalmaznak. Ezekből az állásokból azonban semmiképpen nem vezet üt diplomáciai posztokra. Az alkalmazás feltétele mindenkor valamilyen végzettség, de nem pusztán a bizonyítvány maga. A tudás a pályára lépésben és az előrejutásban is meghatározó tényező. Amikor Beust külügyminiszter Kállay Bénit minden előzmény nélkül belgrádi főkonzulnak ajánlja, felterjesztésében azt hangsúlyozza, hogy komoly tanulmányokat folytatott és irodalmi működést fejtett ki, s ha eddig nem is szolgált, minden remény meg van arra, hogy a belgrádi állomáson a várakozásoknak meg fog felelni.71 A külügyminiszter Kállay felkészültségére hivatkozik. A későbbi hivatali kinevezéseknél és előléptetéseknél a szaktudás és a szorgalom olyan (polgári) erény, amit feltétlenül figyelembe vesznek.7 2 Nem volt ritka, hogy a tüchtig hivatalnok habilitált. Kiváló jogászok léptek a minisztérium szolgálatába, s a jogi végzettség akkor nemcsak a rendkívül bonyolult osztrák és német államjogi ismereteket jelentette, hanem a nemzetgazdaságiam, statisztikai tanulmányokat is. Volt persze különbség az arisztokrata diplomaták, meg az alacsonyabb sorból jött szakemberek között. Többen írtak arról, hogy az előkelő fiatalokat tárt karokkal fogadták az európai arisztokrata társaságban, házról-házra adták őket, bálokra és vadászatokra siettek, idejük sem marad az önképzésre.73 A polgári családból származó Alexander Dumba szerint ezek a fiatal attasék társasági szempontból nagyszerűen képviselték országukat, ő azonban belevetette magát a munkába-tanulásba. Szakreferátumot írt a londoni vasutakról, az egyiptomi pénzügyi viszonyokról, a brit házassági és öröklési jogról; tökéletesítette angol tudását, filozófia és művészeti munkákat olvasott, ahogyan mások is nem feltétlenül, de elsősorban a középosztályból érkezettek.7 4 A szakképzett főállású hivatalnok lesz a dualizmus kora Ballhausplatz-bürokráciájának jellegzetes, ha nem is kizárólagos alakja, ami a modernizáció fontos, meghatározó eleme, ám ez a változás a tisztviselők szociális összetételét és főként mentalitását alig érintette. A diplomaták többsége — mint mindenütt Európában —, továbbra is arisztokrata volt, s ebben az Andrássy korszakban felvettek köznemesi dominanciáján túl az egész korszakban nem következett be érdemi változás. * * * 71 Thallóczy Lajos, Kállay Béni emlékezete. In: Budapesti Szemle 1909 (138) 321-358. Itt:331. Idézi Beust felterjesztését, amelyben a külügyminiszter Andrássy magyar miniszterelnök nézetét idézi. 72 A kérdésről részletesen Somogyi, Hagyomány és átalakulás 226-227. '3 [Alexander] Freiherr von Musulin, Das Haus am Ballplatz. Erinnerungen eines österreichischungarischen Diplomaten. (München 1924) 26-28, 44; 74 Constantin Dumba, Dreibund- und Entente-Politik in der Alten und Neuen Welt. (Zürich, Leipzig, Wien 1931) 15-16.
