Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Somogyi Éva: Modern bürokrácia a közös külügyminisztériumban I/3
A császári ház és a külügyek minisztériumát nemcsak azok látták különleges zárt és ragyogó világnak, akik társadalmilag is odatartoztak, hanem az outsiderek, és azok is, akik a hivatalban parvenűk, későn jövők voltak. Az alapjában arisztokrata elitcsoport, amelynek tagjai hasonló miliőből érkeztek, hasonló értékekkel és neveltetéssel, ezernyi rokoni szállal összekötve,7 5 nehezen vált a rangidősséget és hivatali beosztást respektáló bürokrata szervezetté. Csáky Imre szemléletesen írja le a Ballhausplatz légkörét, ahol az arisztokrata hiva' ilnokok hivatali rangjuktól függetlenül családiasan viselkedtek egymással.7'' Tegeződtek, mert a Monarchiában (nemcsak Magyarországon!) a társadalmilag egyenrangúak között ez volt a szokás. A kívülállók, különösen a szigorú bürokratikus és katonai formákhoz ragaszkodó porosz diplomaták alig értették a bécsiek familiáris fesztelenségét, még ha a nagykövetnek a „Du" mellé kijárt az „Excellenciás" is. A forrásként gyakran használt emlékiratok persze stilizálják ezt a világot, az előkelőség iránti nosztalgia hatja át őket (hiszen akkor keletkeztek, amikor ez a világ mindörökre összedőlt), de mindenképpen azt tükrözik, hogy a bürokrácia alá-fölérendeltségi viszonya, a polgári hivatal rang tisztelete milyen kevéssé törte meg a rendi eredetű egyenjogúság tudatát. A hivatali üzem A külügyminisztérium egy szigorú szabályok szerint működő hivatali üzem, ahol a hatáskörök és feladatok, valamint a hivatalnok helye a hierarchiában pontosan meg van szabva. A ballhausplatzi gépezetet minden új miniszter egy kicsit a maga képére formálta, a birodalomról alkotott felfogását, külpolitikai elgondolásait rendszerint a hivatal szerkezetében is érvényre jutatta. Mégis a minisztérium szerkezete (Geschäfts-und Referatseinteilung) a dualizmus évtizedei során érdemben alig változott. Az osztrák nagyhatalom külpolitikáját három osztályból irányították, amelynek élén egy-egy szekciófőnök állt. Az első szekcióhoz tartoztak a politikai ügyosztályok, (általában négy Referaten) ezek foglalkoztak ország csoportok szerint a tulajdonképpeni külpolitikával (diplomáciával). Rendszerint volt egy német államokkal foglalkozó, egy a Szentszék és az egyházpolitika ügyeiben kompetens osztály, egy a latin országok számára. A legfontosabb azonban a Monarchia külpolitikai érdekeltsége okán a keleti osztály volt, amely az orosz és a balkáni államokkal fenntartott diplomáciai kapcsolatot irányította. A második szekcióhoz tartoztak az adminisztratív osztályok (rendszerint tíz Departemenet), az 1877-ben létrehozott harmadik szekcióhoz pedig a kereskedelempolitika.77 E hivatalszerkezet következtében a kül-75 A diplomáciai posztokon a nagykövet mellett rendszeresen ott szolgál fia, veje, unokaöccse. Más hivatalokban tilos egymással rokonságban lévők alkalmazása. 76 Eva-Marie Csáky (Hrsg.), Vom Geachteten zum Geächteten. Erinnerungen des k. und k. Diplomaten und k. ungarischen Außenministers Emerich Csáky 1882-1961. (Wien, Köln, Weimar 1992) 95. 77 Az ügykörök pontos beosztása és az egyes hivatali osztályok élén álló tisztviselők megtalálhatók HHStA., AR. Fach 4, Karton 416, 441, 450-451, 456. Áttekintést ad Robert Stropp, Die Akten des k.u.k. Ministeriums des Äußern 1848-1918. In: Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs 20 (1967) 390-401. A számtalan átalakítás alapja Kálnoky 1880-82-es rendezése, (1882. január 21. AR. Fach 4, Karton 416). Erre épül Aehrenthal 1908 évi szabályozása: Geschäftseinteilung der Konzeptsabteilungen 1908 április 22. Uo.Karton 451.
