Századok – 2008

TÖRTÉNETI IRODALOM - Option Europa. Deutsche, Polnische und Ungarische Europapläne des 19. und 20. Jahrhunderts Der Europa-Gedanke in Ungarn und Deutschland in der zwischenkriegszeit (Ism.: Nils Müller) I/228

gálja. (így például Karl Holl egy korai, izgalmas tanulmányában ezen, általa később is tárgyalt műveket és eszmekincset még a hivatalos politikával közvetlen kapcsolatban lokalizálva mutatta be: Karl Holl: Europapolitik im Vorfeld der deutschen Regierungspolitik [Európa-politika a német kormányzati politika előterében], in: Historische Zeitschrift, August 1974. 33-94. A civil társadalmi szereplőkre koncentráló kérdésfeltevések első számú kutatási tárgya az 1990-es évek óta kétségtelenül a Páneurópa Unió és alapítója, Richard N. Coudenhove-Kalergi.) Az elmúlt években az „Európával" foglalkozó munkák földrajzi horizontja is kitágult. A 19. század óta a német-francia szembenállás volt a kontinens egyesülését leginkább akadályozó politikai tényező, ami viszont 1945 után az európai integráció „német-francia motorjává" változott. Európa politikai megosztottsága következtében keleti szomszédainkat az „Európa"-vita vonatkozásában hosszú időre mi, németek is szem elől tévesztettük. (Vö. Heinz Duchhardt: Europa-Diskurs und Europa-Forschung. Ein Rückblick auf ein Jahrhundert. [Európa-diskurzus és Európa-kutatás. Visszatekintés egy évszázadra.] In: Jahrbuch für Europäische Geschichte 1. München, Oldenbourg, 2000. 1-14.; Uő: Die Ausformung des Europagedankens auf dem Balkan. [Az európai gondolat formálódása a Balkánon.] Bonn, 2003.) Csak az 1980-as évek Mitteleuropa-vitája és a Habsburg Birodalom, mint kultúrtörténeti kutatási terep újbóli felfedezése módosított az elmúlt években ezen a helyzeten. Ennek kapcsán kétféle módon vizsgálhatjuk meg, milyen kapcsolatban áll „Európa" a Baltikum és a Balkán között elterülő régióval. Intenzív vita tárgya, milyen rangot tölt be (Közép-)Kelet-Európa történeti régióként az európai kontextusban, azaz mekkora rész illeti meg az „európai történelemből". (Ld. ehhez a Clio-online „Kelet-Európa európaiságának" témájára összpontosító lapjait: http://www.europa.clio-online.de/site/lang de/40208212/default.aspx.) Egyidejűleg az eszmetörténeti kutatás feldolgozza azt az intellektuális hozzájárulást, amelyet a régió országaiban nyújtottak „Európa" megkonstruálásához az elmúlt két évszázadban. Az alábbiakban bemutatásra kerülő két mű — egy forrásgyűjtemény és egy konferencia anyaga — a 19. és a korai 20. század politikai eszmetörténetének éppen ezen területére koncentrál. A németországi kutatás keleti szomszédainkra még mindig valamivel kisebb figyelmet fordít, mint a német-francia kapcsolatok történetére. Ennek nem utolsósorban a számos, csaknem elháríthatatlan nyelvi akadály az oka, amelyek a német nyelvű olvasóközönség legnagyobb része számára meggátolják a szomszédos országok irodalmához és kutatási eredményeihez való hozzájutást. Ezért mindkét kiadvány megérdemli, hogy ezeket a nyelvi akadályokat legalább az egyik irányban egy kicsit lebontsuk. (A nyelvi határokon való átlépést a másik irányból jól szolgálja egy, a kötetben is hivatkozott magyar nyelvű munka. Európa-tervek 1300-1945. Visszapillantás a jövőbe. Szerk. Németh István. Budapest, 2001.) Az Option Europa címet viselő munka a mainzi Institut für Europäische Geschichte (Európa Történeti Intézet) által koordinált nemzetközi kutatási projekt eredményeit prezentálja. A kutatók — szoros együttműködésben Wlodzimierz Borodziejjel (Varsó) és Romsics Ignáccal (Budapest) — három éven át kerestek „Európa-terveket" a német nyelvű térségből, Lengyelországból és Magyarországról. Az „Európa mint választási lehetőség" összesen 292 szöveget tesz hozzáférhetővé tartalmi kivonat formájában, ezt kíséri egy esszékötet és egy 18, teljes egészében nyomtatásra került írásműből álló válogatást tartalmazó forráskötet. A kutatók olyan monográfiákat kerestek és találtak, amelyek „a jövendő Európájának — Európát azonos jogokkal rendelkező tagállamok föderációjaként értelmezve — politikai fiziognómiájáról szóló vitához konstruktív módon járultak hozzá. [...] Döntőnek számított, hogy az adott, jövőbe mutató gondolatot vagy akár teljes koncepciót Európa egyesítésének céljával alkották-e meg" (I. kötet, 5.) - határozták meg kiindulópontjukat a szerkesztők. A tisztán analitikus tudományos irodalom ez által éppúgy kimaradt a kötetből, mint a szépirodalmi és publicisztikai művek. A 19. század esetében 1814-1815-öt választották cezúraként, ami számításba veszi azt a tényt, hogy a közelmúltban erőteljesen megnőtt az érdeklődés a korai 19. századi Európa-gondolat iránt. (Lásd két újabb disszertációt: Thomas Brendel: Zukunft Europa? Das Europabild und die Idee der internationalen Solidarität bei den deutschen Liberalen und Demokraten im Vormärz (1815-1848) [Európa jövője? A német liberálisok és demokraták Európa képe és a nemzetközi szolidaritás eszméje a Vormärz idején (1815-1848).] (Herausforderungen. Historisch-politische Analysen 17.) Bochum, Winkler, 2005.; Claude Conter: Jenseits der Nation - Das vergessene Europa des 19. Jahrhunderts. Die Geschichte der Inszenierungen und Visionen Europas in Literatur, Geschichte und Politik, [A nemzeten túl - a 19. század elfelejtett Európája. Európa megalkotásának és jövőképének története az irodalomban, a történelemben és a politikában], Bielefeld,