Századok – 2008
DOKUMENTUMOK - Hermann Róbert: Eötvös József öt levele 1849-ből és 1864-ből I/205
latára Eötvös levelezésében egy 1862. december l-jén az Akadémia nevében írott levél utal csak, amelyben köszönetet mondott Horváthnak egy általa megküldött Mátyás-arcképért. „Oly nehéz veszteségek után nincs talán kínosabb annál, hogy azok közül, kikre hazánknak szüksége van, sokat nem látunk sorainkban, s ezek között nincsen senki, kit mi, az Akadémia tagjai náladnál nehezebben nélkülözhetnénk" - írta.2 8 Horváth 1864. június 7-én írt arról Toldy Ferencnek, hogy szerencsésnek érezné magát, ha az Akadémia új palotájában ő is elfoglalhatná a helyét.2 9 Toldy azonban — Forgách Antal gróf, kancellár bukása, s az őt felváltó Zichy Hermann gróf, valamint Pálffy Móric gróf helytartó hozzáállása miatt — nem sok reménnyel kecsegtette Horváthot, sőt, egyenesen azt javasolta neki, hogy inkább magához az uralkodóhoz folyamodjék.30 Eötvös itt közölt levelének tanúsága szerint Horváth Batthyányné útján is érdeklődött a hazatérés lehetőségeiről.3 1 Ezt némileg megnehezítette, hogy ebben az évben jelent meg Genfben a „Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig" című munkája, amelyet ez év októberében be is tiltottak a Habsburg-birodalom területén.3 2 Horváth ekkor már dolgozott a „Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben" című művén, amely aztán 1865-ben, szintén Genfben látott napvilágot. Horváth egy 1864 szeptember l-jén Toldy Ferenchez intézett levelében ki is fejtette, hogy azért siet ez utóbbi munkával, mert „ha már amnistia útján kell bemennem, jobb e munkát előbb kiadnom; a többi súllyal, mi ellenem van, ezt is amnistiálhatják, ha amnistiálni akarnak."3 3 Az ügy azonban így is elhúzódott. Horváth csak 1866. augusztus 3-án írta meg folyamodványait, nemcsak az uralkodóhoz, hanem feleségéhez, Erzsébet császárnéhoz. Mindkettőt Toldy Ferencnek küldte el, aki az uralkodóhoz intézett folyamodványt átadta Eötvösnek, s Eötvös augusztus 20-án terjesztette azt fel I. Ferenc Józsefhez. A felterjesztés gondolatmenete megegyezett azzal, amit Eötvös Horváth hazatérésének indokairól írt: az uralkodó a Magyar Történelmi Emlékek kiadására három évre 6-6000 forintot utalványozott az Akadémiának. E munkához teljes avatottság és nagy levéltári gyakorlat szükséges. Szalay László halála következtében az Akadémia ez irányú munkaereje tetemesen csökkent, s Szalayt legjobban Horváth pótolhatná e munkában.3 4 Az uralkodó végül december 15-én írta alá Horváth amnesztiáját, ami-28 Közli Eötvös József, 1976. 363-364, ismerteti Lantos Könyvesboltja és Tudományos Antiquariuma XVI. Aukciója 1935. február 6. Ismeretlen és kiadatlan eredeti levelek a szabadságharc utáni magyar emigrációból. Horváth Mihály emigrációs levelezése. [Bp, 1935.] (továbbiakban Lantos Antiquarium) 5. 24. tétel. 29 Idézi Márki Sándor, 1917. 304. 30 Uo. 304. 31 Horváth hagyatékában nincsenek 1863-1864-ből Batthyány Lajosnétól származó levelek (általában kevés az 1864-ből származó levél). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár. Ms 364. Horváth Mihály levelezése. Batthyányné többi levelének ismertetését ld. Lantos Antiquarium 3-5. 6-18. tétel. 32 Márki Sándor, 1917. 268-269. Horváthnak „A magyarok története" című munkája 1863-ban megjelent 6. kötetét a pesti rendőrigazgatóság már korábban betiltotta, s több helyet kihagyandónak ítélt a szövegben. 1865 elején a kiadó, Heckenast Gusztáv kérte a tiltás feloldását, vagy a kihagyandónak ítélt helyek számának csökkentését. Zichy Hermann magyar királyi udvari kancellár 1865. június 6-án 12 kihagyandó helyet jelölt meg a kötetben, amelyek törlése után engedélyezte a munka forgalmazását. Deák Ágnes szíves közlése. V ö. Márki Sándor, 1917. 224-225. 33 Idézi Márki Sándor, 1917. 273. és 305. 34 Márki Sándor, 1917. 315-317.
