Századok – 2008
KISEBB CIKKEK - Fenyő István: Eötvös és Lamennais I/183
haladnak tovább, elkerülhetetlenné válik a szegények felkelése. Lamennais mementója: „Krisztus szegény volt, s azt mondta: Boldogok azok, akik sírnak!" Egyenlőség, egyesülés, harc a gonosz elnyomó erőivel, a szolgasággal, a nép ereje - ezek a Paroles vezérigéi.14 „Dieu n'a fait ni petits ni grands, ni maitres, ni esclaves, ni rois ni sujets: il a fait tous les hommes égaux." A híres röpirat szerint egyetlen utazó nem képes elhengeríteni a nagy sziklát az útból, de többen együtt már igen. Az Isten törvénye az, hogy segítsünk egymáson. A Paroles elutasítja azt a vélekedést, hogy a szegénység Istentől ered. Szerinte a szegénység és a szolgaság az ember korrupciójának és rossz birtoklási vágyának a következménye. Nem azért teremtett Isten bennünket, hogy más emberek barmai legyünk. El fogunk érkezni Isten városába, hol valamennyien egyenlők leszünk. „Reméljetek és szeressetek", Keleten már világosodik. A közelmúltban már két trónus is összetört. A népek harcba kezdtek a Sátán ellen. Az örök jog többet nyom a latban, mint a királyok akarata. Krisztus szavát azonban csak a nép hallja meg. Eötvös épp az idő tájt járt Párizsban, majd kezdte meg idehaza politikai pályáját, amikor Lamennais következő nagy műve, a Le Livre du Peuple 1838-ban megjelent.15 Alighanem ez a francia pap legradikálisabb írása. Szerzője szerint sok szenvedést és fájdalmat látunk magunk körül a földön. Ezt a sok szenvedést nem az Isten, hanem az ember okozza. Főleg a magántulajdon, amelyet a Gondviselés már elátkozott. Egoizmusból származik minden rossz, az fordít testvért testvér ellen. Mindenki a más kárára keresi a maga javát, a pénz szab meg mindent, széttörve a testvériség kapcsait. Az egyik ember tulajdonosa lett a másiknak, holott Isten szerint egyetlen ember sem tartozhat egy másikhoz. Azok, akik ezt az igazságtalan rendet megváltoztatják, Isten akaratát teljesítik. A kizáró hazafiság nem más, mint a népek egoizmusa, amelynek nem kevésbé végzetes következményei vannak, mint az egyéni egoizmusnak. Minden nép, amelyik elszenvedi egy másik nép elnyomatását, egyszersmind elmélyíti azt az árkot, ahol eltemetik saját szabadságát. A szegény és a gazdag ellentétét az fogja kiegyenlíteni, ha eltörlik a kiváltságok és a monopóliumok törvényeit, felosztják a tőkét, vagy hozzáférhetővé teszik a munkaeszközöket mindenki számára. A munkások ne hagyják el magukat, akkor Isten nem fog hiányozni. Eljön az idő — „az éjszaka nem tart örökké" —, amikor a vezetők csak egyszerű megbízottai lesznek a népnek. Egyensúly fog kialakulni a termelés és a szükségletek között az összes nemzetnél. Együtt fog növekedni mindenki jóléte. Bízni kell tehát a jövőben. 3 Eötvös hazaérkezésekor 1837 tavaszán itthon már folytak a letartóztatások, a pörök, az elnyomó procedúrák. Nem csoda, hogy a pályakezdő politikus-publicista érdeklődését az emberijogok védelme foglalta le. A bebörtönzötteké, az elnyomott nemzeté, az egész világon szétszórt népcsoporté. Tehát az Istenfiúság kérdése kötötte le, honnan Lamennais felfogása szerint 14 Lamennais: Paroles d'un Croyant. Uo. 481-511. 16 Uő.: Le Livre du Peuple. Uo. 627-654.
