Századok – 2008

KISEBB CIKKEK - Fenyő István: Eötvös és Lamennais I/183

ban Lamennais volt az egyik elítélendő ság, a Charta monarchiája.12

Csupán példa, kit Kossuth — úgymond — „a két dolog maradt stabil ez időben: Isten szív és az érzelem" politikájában kő- és a szabadság. A szabadságnak azonvet, mely követés végzetes lejtő felé ban egyenlővé kell lennie mindenki száfogja sodorni a magyart.1

0

mára. A katolicizmus nem ellentétes a szabadsággal, sőt annak egyetlen szolid 2 és tartós alapja. A hatalom Lamennais Eötvös és társai, a centralisták na- szerint mindig rossz támasza volt a valgyon sokat és sokfélét olvastak. Fiatal- lásnak, szeszélyeinek játékszerévé alaságuk éveiben rendszeresen forgatták csonyította azt. Éppen ezért el kell Lamartine, Hugo, Constant, Guizot, nyomni minden szolgaságot, bármilyen Bentham, Tocqueville, Macaulay műveit. cím é

s

név alat

t

jelenik is meg az. Az Ezek hatása hol rövidebb, hol hosszabb embereknek őszintén kell akarniok a ideig tartott. Akadt azonban ezek sorá- vallásszabadságot, a nevelés szabadsában egyvalaki, akinek eszmei-erkölcsi £a

t

> a

sajtószabadságot, a politikai és a sugallatai Eötvös egész pályáját besugá- polgári szabadságot a rend fenntartásározták: Lamennais. Nemcsak szellemi v

a

l- De a

szabadság önmagában nem törekvéseikben, de humanista, ember- el

é

g- Az is szükséges, hogy a kölcsönös szerető alkatukban is hasonlóak vol- szeretet érzése hasson át mindenkit, tak ők - a tekintélyelv elvetése, a ke- „Emeljünk oltárt a könyörületnek" -reszténység megújításának szándéka, ajánlja Lamennais. a szegényekkel, elesettekkel való fel- Három nagy igénye van szerinte tétlen azonosulás, az általános testvé- a

korszaknak: az öntudat, a tanítás és riség érzelme is szorosan rokonította a

társulás szabadsága. S az, hogy az őket. Nem túlzás azt állítani, hogy Eöt- Egyház és az Állam teljesen elkülönülvös gondolkodói pályáját A karthausitól jön. Szabaduljon fel végre az Egyház az és az ifjúkori röpiratoktól kezdve az Állam kötöttségeiből! Ha így lesz, ak-Uralkodó Eszmékig, sőt A nemzetiségi kor a

modern világosság fejlődése egész kérdés című műig végigkísérte a la- Európában elvezet majd a katolikusok mennaisi lelkiség inspirációja. egységéhez, utóbb pedig az egész szelle-A kor gondolkodói közül kevesen m

i társadaloméhoz. Mint a Biblia mondérezték és éreztették meg oly nyilván- Ja

:

Et fiet

unum ovile et unus pastor. Az valóan azt, hogy az idő méhében új és áüa

m ne tegyen többé semmit a püspöa meglevőtől élesen különböző jövő ké- kök és a papok kiválasztása körül. A szül, mint a Paroles alkotója.11

Ő már kormány ne szóljon bele a kultuszokba, az Avenir beköszöntő cikkében (1830. ^ oktatásba, az egyházi fegyelembe. A október 16.) azt írta, hogy az idő gör- Pa

Pok viszont mondjanak le az állam geti hullámait a romokon: félévszázad pénzügyi támogatásáról. Jézus szolgái alatt elmúlt XIV Lajos abszolút mo- edződjenek meg a szegénységben, a narchiája, a Konvent köztársasága, a szenvedésben. Direktórium, a konzulátus, a császár-10

Széchenyi István: A Kelet népe. Pozsony- Georges Hourdin: Lamennais. Paris, 1982.; Ludasban 1841. 42., 87., 143. sy Mária: „Isten és szabadság." Bp., 1989. 11

A szinte könyvtárnyi Lamennais-iroda- 12

Az Avenirbe írt Lamennais-cikkek: Oeuvlomból: Louis Le Guillou: L'évolution de la pen- res complétes de E De Lamennais. Bruxelles, 1839. sée religiense de Félicité Lamennais. Paris, 1966.; Tome 2. 411-480.