Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Janek István: Mindszenty József tevékenysége a felvidéki magyarok megmentéséért 1945-1947 között I/153
állapotnak a visszaállítására, melynek fenntartására az ország a Saint-Germain-en-Laye-ben 1919. szeptember 10-én aláírt kisebbségvédelmi szerződésben kötelezettséget vállalt. Az angolszász hatalmak rokonszenveztek ugyan Csehszlovákia azon törekvésével, hogy nemzetállammá váljon, az erőszakos kitelepítés elvét azonban — főként humánus szempontból — elvetették, mint ahogy a békeszerződésben a magyar nemzetiség elleni kollektív megtorlásnak sincs nyoma. Határozott álláspontjuk kialakulására a magyar kormány és Mindszenty József tájékoztatásainak és a nemzetközi közhangulatnak is volt bizonyos hatása, döntésükben pedig szerepet játszott az a tény is, hogy a potsdami konferencián jóváhagyott magyarországi, csehszlovákiai és lengyelországi németek kényszerkitelepítése atrocitásokkal, véráldozatokkal is járt, amit a saját közvéleményük sem nézett jó szemmel. így a párizsi békekonferencián a nyugati hatalmak képviselői a magyar ügyben a kompromisszumos megoldást keresték. Mindszenty az esztergomi bazilikában 1946. augusztus 15-én mondta el véleményét, amely kissé revizionista színezetet kapott. Ebben emlékeztette a nagyhatalmakat a magyarság elévülhetetlen érdemeire a civilizáció védelmében és arra hogy ötszáz éve várják a viszontszolgáltatások idejét. Ha „van bírói lelkiismeret és felelősség", ha a „győzők különbek a legyőzötteknél", akkor Trianon igazságtalansága nem ismétlődhet meg. Beszéde végén kijelentette, bízik abban, hogy „erkölcseiben megújulva Szent István országát újra életre támaszthatják."6 4 Párizsban végül arról született döntés, hogy Magyarországnak kétoldalú tárgyalásokat kell kezdenie Csehszlovákiával. Abban az esetben, ha a szerződés érvénybe lépésétől számított hat hónap alatt a két ország között nem jön létre megegyezés, Csehszlovákiának jogában áll a kérdést a Külügyminiszterek Tanácsa elé vinnie és a végleges megoldáshoz a Tanács segítségét kérnie. A szerződéshez csatolt jegyzőkönyvben a csehszlovák kormány kötelezte magát, hogy felfüggeszti a magyarok széttelepítését. Bár a párizsi békekonferencia mindkét fél számára csalódást okozott, Magyarország legalább annyit elért, hogy a békeszerződés kizárta az egyoldalú kitelepítést, és kötelezte Csehszlovákiát, hogy közvetlen tárgyalásokon keresse a megoldást. A nagyhatalmak ezzel a szlovákiai magyar nemzetiség problémáit végül is belügyi kérdéssé degradálták. A békeszerződés a legtöbb magyar ember szemében véglegesítette a trianoni határok helyreállítását és jóváhagyta a magyarság újólagos kisebbségi állampolgárrá válását, ami óriási szomorúságot váltott ki a magyarság körében. Tömegmegmozdulásokra nem került sor, mint 1920. július 4-én a trianoni békeszerződés aláírásának a napján. A némaságot egyetlen esemény törte meg a 1947. február 10-én délután Mindszenty könyörgést tartott a Bazilikában, ahol a hívők egy része fekete szalaggal jelent meg. Az egyik szemtanú szerint, amikor felcsendült az ének („Hol vagy István király, Téged magyar kíván"), hangos zokogás tört fel a templomban lévők és a térre kiszorultak között.6 5 64 Igazság és szeretet. Mindszenty József bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek beszédeiből 1945-1946. Budapest, Katolikus Főiskolások Baráti Köre, 1947. 101-102. 65 A békekötés pillanatában könyörgés volt a Bazilikában. Hírlap, 1947. február 12. 3.
