Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Janek István: Mindszenty József tevékenysége a felvidéki magyarok megmentéséért 1945-1947 között I/153

állapotnak a visszaállítására, melynek fenntartására az ország a Saint-Ger­main-en-Laye-ben 1919. szeptember 10-én aláírt kisebbségvédelmi szerződés­ben kötelezettséget vállalt. Az angolszász hatalmak rokonszenveztek ugyan Csehszlovákia azon törekvésével, hogy nemzetállammá váljon, az erőszakos ki­telepítés elvét azonban — főként humánus szempontból — elvetették, mint ahogy a békeszerződésben a magyar nemzetiség elleni kollektív megtorlásnak sincs nyoma. Határozott álláspontjuk kialakulására a magyar kormány és Mind­szenty József tájékoztatásainak és a nemzetközi közhangulatnak is volt bizo­nyos hatása, döntésükben pedig szerepet játszott az a tény is, hogy a potsdami konferencián jóváhagyott magyarországi, csehszlovákiai és lengyelországi né­metek kényszerkitelepítése atrocitásokkal, véráldozatokkal is járt, amit a saját közvéleményük sem nézett jó szemmel. így a párizsi békekonferencián a nyu­gati hatalmak képviselői a magyar ügyben a kompromisszumos megoldást ke­resték. Mindszenty az esztergomi bazilikában 1946. augusztus 15-én mondta el véleményét, amely kissé revizionista színezetet kapott. Ebben emlékeztette a nagyhatalmakat a magyarság elévülhetetlen érdemeire a civilizáció védelmében és arra hogy ötszáz éve várják a viszontszolgáltatások idejét. Ha „van bírói lelkiis­meret és felelősség", ha a „győzők különbek a legyőzötteknél", akkor Trianon igazságtalansága nem ismétlődhet meg. Beszéde végén kijelentette, bízik abban, hogy „erkölcseiben megújulva Szent István országát újra életre támaszthatják."6 4 Párizsban végül arról született döntés, hogy Magyarországnak kétoldalú tárgyalásokat kell kezdenie Csehszlovákiával. Abban az esetben, ha a szerződés érvénybe lépésétől számított hat hónap alatt a két ország között nem jön létre megegyezés, Csehszlovákiának jogában áll a kérdést a Külügyminiszterek Ta­nácsa elé vinnie és a végleges megoldáshoz a Tanács segítségét kérnie. A szerző­déshez csatolt jegyzőkönyvben a csehszlovák kormány kötelezte magát, hogy felfüggeszti a magyarok széttelepítését. Bár a párizsi békekonferencia mindkét fél számára csalódást okozott, Magyarország legalább annyit elért, hogy a béke­szerződés kizárta az egyoldalú kitelepítést, és kötelezte Csehszlovákiát, hogy közvetlen tárgyalásokon keresse a megoldást. A nagyhatalmak ezzel a szlováki­ai magyar nemzetiség problémáit végül is belügyi kérdéssé degradálták. A bé­keszerződés a legtöbb magyar ember szemében véglegesítette a trianoni hatá­rok helyreállítását és jóváhagyta a magyarság újólagos kisebbségi állampolgár­rá válását, ami óriási szomorúságot váltott ki a magyarság körében. Tömeg­megmozdulásokra nem került sor, mint 1920. július 4-én a trianoni békeszerző­dés aláírásának a napján. A némaságot egyetlen esemény törte meg a 1947. feb­ruár 10-én délután Mindszenty könyörgést tartott a Bazilikában, ahol a hívők egy része fekete szalaggal jelent meg. Az egyik szemtanú szerint, amikor fel­csendült az ének („Hol vagy István király, Téged magyar kíván"), hangos zoko­gás tört fel a templomban lévők és a térre kiszorultak között.6 5 64 Igazság és szeretet. Mindszenty József bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek beszédeiből 1945-1946. Budapest, Katolikus Főiskolások Baráti Köre, 1947. 101-102. 65 A békekötés pillanatában könyörgés volt a Bazilikában. Hírlap, 1947. február 12. 3.

Next

/
Thumbnails
Contents