Századok – 2008
TÖRTÉNETI IRODALOM - Szvák Gyula: Oroszország helye Eurázsiában (Ism.: Kurunczi Jenő) VI/1551
A Politika és társadalom című fejezetben egyrészt a politikai elit szociológiai összetételét elemzi a szerző, másrészt —jobb híján — a politikai-társadalmi mozgalmak is itt kerülnek említésre. Egyébként a szerző szinte csak itt hivatkozik egykorú forrásokra - talán a szakirodalom foghíjaira mutatva rá ezzel. Végül a politikai berendezkedés jellegéről olvashatunk összegzést. Püski itt egyrészt a magyar viszonyokat nemzetközi környezetbe helyezve értékeli, másrészt a politikai legitimációt szolgáló történetírói értelmezésekkel polemizálva fogódzókat ad a sokszínű szakirodalom megértéséhez. A bethleni rendszert olyan alapfogalmak segítségével elemzi mint a demokrácia-diktatúra fogalmi pár, az ellenforradalmiság, a keresztény-nemzeti ideológia, illetve a konzervativizmus. Ezután ismerteti a kialakult politikai struktúra megváltoztatására törekvő két reformkísérletet: Gömbösét és Imrédyét. Püski végül arra a következtetésre jut, hogy a Bethlen által létrehozott rendszer fő erénye a nyugalom és a stabilitás, míg fő hátránya a régi viszonyok konzerválása és antidemokratizmusa volt. Püski kötete a kitűzött céloknak megfelelően jó áttekintést ad a politikai intézményrendszerről a meglévő szakirodalom alapján. A kötet két legnagyobb erényének a strukturált ismeretközlés mellett egyrészt a nemzetközi összehasonlításokat, másrészt az intézménytörténet életszerű bemutatását tartjuk. Utóbbit Püski úgy éri el, hogy a szűken vett jogi megközelítésen túl az intézményeket működtető emberek személyiségét is figyelembe veszi. Ezen mozgatóerők bemutatásának hiányában ugyanis az események krónikája nem lenne sem érthető, sem összefüggő. Néhány kritikai megjegyzésünk azonban lenne a kötethez. Véleményünk szerint a könyv használatát segítette volna, ha az egyes fejezeteket további alfejezetekre bontotta volna a szerző, hasonlóan ahhoz, ahogy Kozári Monika is tette a dualizmusról szóló kötetben. A kézikönyvszerű tárgyalás már csak azért is lett volna előnyös, mert a függelékben sajnos csak személynévmutató kapott helyet, a tárgymutató érthetetlen okokból hiányzik. Ugyancsak hiányzik a gazdaság, ami teljes egészében kimaradt. Elkelt volna egy táblázatos összegzés is az egyes pártok választási eredményeiről. Továbbá a jól válogatott irodalomjegyzékben nem szerepel Dombrády Lóránd 2000-ben megjelent tanulmánykötete (Katonapolitika és hadsereg 1920-1944), noha a szövegben többször történik rá hivatkozás. A tartalmi kérdések tekintetében leginkább azt éreztük problematikusnak, hogy a szerző 1944 márciusában elvágja a történet fonalát, holott az nem indokolható például a kormányzói vagy a miniszterelnöki tisztség esetében. Ezzel — szándékai ellenére — azt a látszatot kelti, mintha például a zsidók deportálása nem függött volna össze az általa bemutatott rendszerrel: a csendőrség hatékony működésével, a korszak antiszemitizmusával és az állampolgárok nagyfokú tekintélytiszteletével. Végül pedig más szerkezetet javasoltunk volna a pártok történetét bemutató résznek. Véleményünk szerint egy eszmetörténeti alapú megközelítés teljesebb képet adott volna a kor politikai kultúrájáról. így az adott ideológia ismertetése után annak legjelesebb képviselőinek, illetve fórumainak bemutatása következhetett volna, s csak legvégül az eszméket reprezentáló pártok. Ez esetben a parlamenten kívüli mozgalmak (mint a népi mozgalom) nem szorultak volna ki a politikai paletta felrajzolásából, s nem kerültek volna a politika és társadalom című fejezetbe. Az említettek alapján úgy érezzük, hogy az újszerű, strukturált megközelítés nemcsak jogos, de hasznos is. Érdeklődéssel várjuk a sorozat következő kötetét éppen úgy, mint Püski Levente következő munkáját. Paksa Rudolf Szvák Gyula OROSZORSZÁG HELYE EURÁZSIÁBAN Pannonica Kiadó, Budapest, 2006. 175 o. Az ismertetendő kötet a neves magyar ruszista és tudományszervező, az ELTE Ruszisztikai Központjának és az MTA-ELTE Történeti Ruszisztikai Kutatócsoportja irányítójának 1999 és 2006 között megjelent historiográfiai tanulmányait tartalmazza. A szerzőt több mint három évtizednyi kutatómunkája során olyan kérdések foglalkoztatták, mint az orosz história egyetemessége és különössége, az oroszországi feudalizmus sajátszerűségei, az ország európai vagy ázsiai típusú fejlődése, a történelmi erőszak szerepe és a rendszerváltó évtized magyar történelmi ruszisztikájának alakulása. Az óriási történeti és historiográfiai anyagot átfogó és a vitás kérdé-
