Századok – 2008
MŰHELY - Lackó Miklós: Molnár Erik és a 60-as évek történész-vitája VI/1483
rárproletariátus kialakulásáról szóló tanulmánya elkészülte (1937) után érlelődött meg benne a terv, hogy nagyszabású, marxista szemléletű művet ír a magyar gazdaság- és társadalomtörténetről, az őskortól legalább a koraújkorig vagy még tovább is. Ez időtől kezdve szinte minden írása erre való felkészülés vagy vázlat, majd kisebb-nagyobb könyvekké formált munka volt. Első jele egy 1939-40-ben a Korunk ban közzétett kis cikksorozat a magyar őstörténetről és a pásztortársadalomról.29 A témaválasztásban Molnár Eriket minden bizonnyal az a talán nem is teljesen tudatos elgondolás vezette, hogy az őstörténet s az osztálytársadalom kialakulása leírásánál kamatoztathatja a legjobban Marx és főleg Engels — egyébként jórészt a „polgári" tudós Lewis Henry Morgantől vagy a zavarosnak, sőt sokak által irracionálisnak tekintett Johann Jakob Bachofentől származó — gondolatait. Ezekkel áthidalhatónak tűntek azok a problémák is, amelyek a komoly szakkutatás elmaradása miatt, de olykor a korra vonatkozó valóban homályos vagy vitatható történeti kérdések bonyolultsága következtében merülhettek fel. Molnár később is többször emlegette, s nemcsak az őstörténetre, hanem a szélesebb értelemben vett történetírásra vonatkozóan is „a történelmi materializmus összefüggésekre mutató, ténypótló szerepét", írásai, főleg az 1942-ben kis könyvben megjelent Magyar őstörténet,30 majd 1943-ban Az Arpádkori társalom két kis kötete3 1 szolgáltak bizonyos újdonsággal: elsősorban az erőteljes gazdaság- és társadalomtörténeti megközelítés, a nemzetségi társadalom szerkezetének és bomlásának leírása, a feltehetően egy időben az ősmagyarság körében is létezhetett anyajogú közösségi forma megemlítése vagy annak hangsúlyozása, hogy Szent István államalapítása meggyorsította a feudális viszonyok kialakulását.3 2 Mindez széleskörű kutatói munkával járt együtt. Molnár Erik azonban levéltári munkát, közvetlen forráskutatást voltaképpen soha sem végzett, de részletesen feldolgozta a témájához kapcsolható magyar történeti munkákat a 19. század 80-as éveitől az akkori jelenig; a hagyatékában található, meglepően nagy terjedelmű jegyzetanyag nemcsak szorgalmáról (és a mások által feltárt források nagy megbecsüléséről), hanem a feldolgozott művek szerzőiről alkotott véleményéről is számot ad. Érdemes megemlíteni, hogy kiket jegyzetelt a leggyakrabban. Érthetően Tagányit, Hóman összefoglaló köteteit és pénztörténeti tanulmányait, Eckhart Ferenc, Deér József, Váczy Péter s általában az őstörténettel és az Árpád-korral foglalkozó szerzők tanulmányait, továbbá Mályusz Elemér, Szabó István írásait. A Századok évfolyamaiból szinte minden olyan írást kijegyzetelt, ami őstörténeti vagy koraközépkori forrásközléseket és tanulmányokat tartalmazott. Ezeknek a kutatásoknak kétségtelenül volt a ké-29 Szentmiklósy Lajos [Molnár Erik]: A magyarság ősi társadalma. Korunk, 1939/12. sz. 1023-1031.; Uő: A magyarok az ősi hazában. Korunk, 1940/1. 17-25.; Uő: A magyarság a pásztorkorban. Korunk, 1940/5. 407-414.; Uő: Család és vagyon a magyar pásztorkorban. Korunk, 1940/5. 496-504.; Uő: A magyar pásztortársadalom. Korunk, 1940/7-8. 630-640. 30 Szentmiklósy Lajos [Molnár Erik]: Magyar őstörténet. Budapest, Wohlmuth Ernő, 1942. 31 Szentmiklósy Lajos [Molnár Erik]: Az Arpádkori társadalom. I—II. köt, Budapest, k. n, 1943. 32 Molnár Erik: Szent István. Budapest, Szikra, 1945. E 14 oldalas előadásfuzetet megelőzően, de még 1945-ben jelent meg első kiadásban: Molnár Erik: A magyar társadalom története az őskortól az Árpádkorig. Budapest, Szikra, 1945.
