Századok – 2008
MŰHELY - Germuska Pál: Szovjet tanácsadók magyar hadiipari vállalatoknál az 1950-es években VI/1465
emberek háromhetes, egyhónapos tanulmányutakon kívánták volna tanulmányozni a Magyarországon addig nem gyártott berendezések és fegyverek szovjetunióbeli termelési folyamatát és technológiáját.5 4 Az októberi forradalom ugyan keresztülhúzta a konkrét utazási és termelési terveket, de a hadiipari kapcsolatok immár egyértelműen a kölcsönös együttműködésen és a kétirányú kommunikáción alapultak. így például az Sz-60-as típusjelű 57 mm-es légvédelmi löveg esetében több konzultáció, tapasztalatcsere előzte meg a gyártás megkezdését. A diósgyőri Nehézszerszámgépgyár 1957 szeptemberében kapta meg a teljes gyártási dokumentációt, és a gyár szakemberei négyhetes szovjetunióbeli tanulmányúton ismerkedhettek meg a speciális acélok előállításával, a lövegcső megmunkálásával, valamint a katonai átvétellel.55 A későbbiekben az iparági és közvetlen vállalatközi kapcsolatok váltak döntővé, a szovjet szakértők mindig egy-egy konkrét termék gyártásba vétele kapcsán adtak tanácsokat Magyarországon. A megbeszéléseknek új keretet adott 1956 októberétől a KGST Hadiipari Állandó Bizottsága, amely éppen a többoldalú koordináció és együttműködés fórumaként működött.5 6 A kapcsolatok jogilag is mind szabályozottabbakká váltak. A „Neva-M" légvédelmi rakétakomplexum tantermi oktató-berendezéseinek magyarországi beüzemeléséről például külön jegyzőkönyv intézkedett 1978 áprilisában. A megállapodás tartalmazta a szovjet műszaki segítségnyújtás módját, idejét, menetrendjét, a magyar szakemberek felkészítéséhez szükséges oktatási dokumentációk átadását, a költségviselés módját stb.5 7 Összefoglalás A sok száz szovjet tanácsadót és szakértőt mozgósító, gigantikus kolonizációs-sztalinizációs hadművelet céljai jelentősen változtak 1944 és 1956 között. Kezdetben a szovjet megszállás stabilizálása, a megszállt országok pacifikálása volt az elsődleges cél. Ekkor a tanácsadók feladata is ideiglenes volt, és részterületekre koncentrálódott. 1947-re egyértelművé vált, hogy a szovjet jelenlét tartós lesz Közép-Kelet-Európában s hogy a megszállt országoknak át kell venniük a szocializmus szovjet modelljét. A tanácsadók ezért minden erejükkel a helyi kommunista erőket igyekeztek egyeduralomra segíteni. A hatalomátvételt követően az államvédelmi apparátusban és a hadseregben mind nagyobb számban jelentek meg a tanácsadók, hogy megkezdjék az erőszakszervezetek szovjet mintájú átszervezését. 1949-től a tanácsadói rendszer célja a szovjet társadalmi és gazdasági modell minél tökéletesebb lemásolása volt. A tanácsadók azzal a hármas küldetéssel érkeztek, hogy: 1) hűen interpretálják a szovjet példát; 54 MOL, XIX-A-2-p 3. dob. 55 Farkas Zoltán: i. m. 12-14. 56 A KGST Hadiipari Állandó Bizottságról lásd: Germuska Pál: Hadiipari együttműködés a KGST keretei között, 1956-1965. Hadtörténeti Közlemények, 2006/1. 54-70. 5' Jegyzőkönyv a Szovjetunió Kormánya és a Magyar Népköztársaság Kormánya között speciális objektum létrehozásában a Magyar Népköztársaságnak nyújtandó műszaki segítségnyújtásról (1978. április 21.). MOL, XIX-G-3-c, 54. dob.
