Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Joó András: Világháborús intrikák. A magyar béketapogatózások és az isztambuli színtér fontos mozzanatai, 1942-1944 VI/1421
sem a britek, sem Pálóczi-Horváth nem tájékoztatták minden eszmecseréjükről, ugyanis volt rá lehetőségük, hogy az ő megkerülésével juttassanak célba fontos üzeneteket.9 6 A németeknek eddig ismert forrásaink tanúsága szerint Veress titkos megbízatásáról nem volt tudomásuk. Ennek több magyarázata is lehet. Tény, hogy a Veress-misszió esetében minden addiginál nagyobb diszkréció érvényesült, arról még a titkos tárgyalások menetéről általában jól informált körökben is kevesen tudtak.9 7 De az is lehetséges, hogy a magyar fegyverszüneti egyezmény „szerencsés" időpontjának is szerepe volt mindebben. A német titkosszolgálat beépített kémje ugyanis rövidesen megszerezte a brit követségen átmenő információkat, Veress működéséről és a fegyverszüneti megállapodás tartalmáról azonban mégsem került semmi a „Cicero" fedőnevű ügynök kezébe. Cicero a brit nagykövet Sir Knatchbull-Hugessen inasa volt. Éjszakánként alvó gazdája széfjéből kivette az iratokat és fényképeket készített róluk. Csak 1943. november elején jutottak a németekhez az első filmtekercsek, amelyek eleinte kitűnően használhatók voltak. Később a forrás megbízhatatlanná vált, mivel az angolszászok csendben fényt derítettek Cicero tevékenységére. Ám hagyták a kémet tovább dolgozni, felhasználva őt — 1944 elejétől — a normandiai partraszállást fedező, megtévesztő információk elhelyezésére.9 8 Hitlert rendszeresen informálták Cicero anyagairól, amelyek még arra is hatást gyakoroltak, hogy Berlin miképpen lépett fel ingadozó szövetségeseivel szemben. A Cicero-jelentések 1944. január közepén ellentmondásossá váltak, miután a britek 1943 decemberében figyelmeztetést kaptak Washingtontól a németek sikeres kémtevékenységéről. Az amerikaiak információi viszont a stockholmi magyar követségtől érkeztek (minden bizonnyal Ullein-Reviczky jóvoltából).9 9 A szovjetek emberei Kállay emlékirataiban azt állította, kapcsolat állt fenn a titkosszolgálat emberei, a béketapogatózások közvetítői, valamint a szovjetek és Benes összehangolt manőverei közt. Minderre Kállay titkos jelentésekből és a Stockholmban a britek számára dolgozó Böhm Vilmosnak100 Károlyi Mihályhoz intézett - számunkra ismeretlen módon a miniszterelnök tudomására jutott - leveleiből kö-96 Pálóczi-Horváth életrajza. ÁBTL, 3.2.4., K-1629/1, 128-129.; Feljegyzés Váli kihallgatásáról (1952. január 2.). ÁBTL, 3.1.9., V-85139/6., 257. Pálóczinak volt kapcsolata Csiki Ferenchez, továbbá Ujváry Dezsővel és az MTI isztambuli tudósítójával, Badics Lászlóval is találkozott egy-két alkalommal. 97 L. erre vonatkozóan Dombrády Lóránd: Katonapolitika és hadsereg 1920-1944. Budapest, Ister, 2000. 218.; Bakach-Bessenyey György tárgyalásai az Egyesült Államok megbízottaival Bernben, 1943. augusztus 28. és 1944. március 19. között. A Kállay-kormány béketapogatózásainak újabb dokumentumai. Közread. G. Vass István. Levéltári Közlemények, 1994/1-2. sz. 155. 98 Walter Schellenberg emlékiratai. Budapest, Téka-Zrínyi, 1989. 294-297.; Franz von Papén: Memoirs. London, André Deutsch, 1952. 506-528. 99 Richard Wires: The Cicero Spy Affair: German Access to British Secrets in World War II. Praeger Publishers. Westport. 1999. 129., 155. Ullein-Reviczky együttműködése a brit hírszerzéssel stockholmi működése során szorossá válhatott. L. Ignotus tanulmánya. ÁBTL, 3.2.5., 0-8-028, 93. 100 Böhm Vilmos (1880-1949) szociáldemokrata politikus. A háború alatt referens a stockholmi brit követség Sajtófigyelő Irodáján, amely a Foreign Office hírszerző osztályának részlege volt.
