Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Joó András: Világháborús intrikák. A magyar béketapogatózások és az isztambuli színtér fontos mozzanatai, 1942-1944 VI/1421
vetkeztethetett.101 A svéd főváros, ahová Ullein-Reviczky kapott követi kinevezést, 1944 elejére a titkos diplomácia igen jelentős színterévé vált. A nyugati hírszerzés által megfejtett szovjet rejtjelüzentek, az ún. VENONA-dokumentumok alapján egyértelműnek látszik, hogy Böhm valójában kettős szerepet játszott.102 A stockholmi szovjet titkosszolgálati rezidensek Moszkvának küldött üzenetei arra vetnek fényt, hogy 1942 elejétől Böhm szoros kapcsolatban állt velük, miután összeköttetésbe került a stockholmi NKVD-kirendeltség vezető tisztjével. Böhmöt Budapestről Gellért Andor látta el bizalmas anyagokkal, amelyek tartalma nem csupán Londonba jutott így tovább, hanem a szovjetekhez is. Az „Orestes" fedőnév alatt tevékenykedő Böhmnek fontos szerepe volt abban, hogy a szovjetek naprakész információkkal rendelkeztek nem csupán a magyar béketapogatózásokról, hanem az angolszász szövetségesek valamennyi Magyarországgal kapcsolatos titkos manőveréről. Böhm javaslatot tett Vaszilij Razinnak, az NKVD tisztjének Gellért beszervezésére is, akit személyesen mutatott be neki. Gellért azonban nem tűnt alkalmasnak a szovjetekkel való összejátszásra, a további beszervezési lépéseket Moszkva kifejezetten megtiltotta.103 A „Mountaineer" („hegymászó" - utalással a Gellért-hegyre) fedőnévvel illetett Gellért a stockholmi OSS-szel és a brit követség titkárával dolgozott együtt, és az amerikaiak előtt teljesen megbízhatónak számított. A szovjet rezidentúra — talán éppen ezért — nem kívánt mélyebb együttműködést kialakítani vele. Gellért tudott róla, hogy a Böhmnek küldött anyagok a szovjeteknél köthetnek ki, s talán nem zárkózott volna el attól, hogy bizonyos információk továbbítását rendszeressé tegye. Tekintettel arra, hogy Ullein-Reviczky kifejezetten azzal az elképzeléssel utazott ki követként Stockholmba, hogy adott esetben közvetlenül a szovjetekkel tárgyaljon a háborúból való kilépésről, nem kell meglepődni azon, ha a főképpen információszerző célzatú kontaktusok kialakulását esetleg örömmel vette. A magyar követ kíváncsi volt mindenre, amit szovjet részről Stockholmban mondtak, erre a célra külön informátort alkalmazott.104 Persze arról a magyar követség nem tudhatott, hogy a brit szolgálatban álló Böhm a szovjeteknek régóta nem egyszerű információforrása, hanem „tájékozott és gyakorlott ügynökük" - amiként azt a vonatkozó források avatott ismerője, Wilhelm Agrell 101 Kállay Miklós: i. m., I. köt., 238. 102 A Böhm szerepéről alább közölteket Wilhelm Agrell és Kristian Gerner svéd történészek (Lunds Universitet) szíves közlései és a rendelkezésemre bocsátott VENONA-dokumentumok másolatai alapján készítettem. 1943 februárjától az ún. VENONA-terv alapján (amelynek elnevezése külön értelmezhető jelentést nem hordoz) az USA és az Egyesült Királyság hírszerző szervezetei évtizedeken át működtek együtt abból a célból, hogy a szovjet rejtjelüzeneteket megfejtsék és azok alapján Moszkva ügynöki hálózatát felderítsék. A második világháború alatti években, és később is, az így szerzett információk jelentősen befolyásolták Washington döntéseit. A kódolt üzenetek megfejtésének az amerikai National Security Agency által folytatott programja 1980-ban fejeződött be. 1995 óta fokozatosan váltak hozzáférhetővé a VENONA-üzenetek. Wilhelm Agrell a Stockholmból származó 1941 és 1947 között keletkezett anyagban bukkant a Böhmre vonatkozó adatokra. 103 VENONA, Ref. No. 3/NBF/T1 64B (Copy No. 201), 1943. november 24., ill. uo., Ref. No. 3/NBF/T 371 (a közölt jelzetek az eredeti dokumentumokon találhatóak. Számos közülük könnyen hozzáférhető formában olvasható a National Security Agency/Central Security Service honlapjáról: http://www.nsa.gov/venona/index.cfm (2008 . november 7-i állapot.) 104 Kádár Gyula: i. m., 638.; Ullein-Reviczky követjelentése Stockholmból (1943. november 2.). MOL, K 63, 287. cs., 1943-31/1-122. sz.
