Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Joó András: Világháborús intrikák. A magyar béketapogatózások és az isztambuli színtér fontos mozzanatai, 1942-1944 VI/1421
Isztambulban brit részről végül elfogadták a feltételek nélküli magyar kapitulációt és erről ün. szóbeli diplomáciai jegyzéket adtak át Veress Lászlónak szeptember 9-én, egy a Márvány-tengeren horgonyzó jacht fedélzetén. Nemrég feltárt források (legfőképp Ujszászy Istvánnak a közelmúltban kiadott, az AVH fogságában készített - fentebb hivatkozott - feljegyzései) fényében úgy tűnik, hogy az isztambuli tárgyalások és a titkos fegyverszüneti megállapodás jelentőségét — s persze Veress szerepét is — a hazai történetírás jelentősen túlbecsülte, s tévesen tekintette azt a magyar kiugrási politika leglényegesebb eseményének. Éppen szeptember 9-ére tervezték ugyanis Ujszászy római repülőútját, ahol az addigra már átállt olaszok közvetítésével indultak volna tárgyalások angolszász katonai tényezőkkel. Az isztambuli szóbeli jegyzék egyébként Roosevelt elnökből sem váltott ki nagy érdeklődést, annyit fűzött csupán hozzá az eseményről szóló feljegyzéshez, hogy „az egész nagyon érdekes".8 7 Még kérdéses volt, miként és mely körülmények közt lehet hasznos a magyar pálfordulás a nyugati szövetségesek számára, és egyáltalán kedvező kimenetellel kecsegtet-e, előkészítése pedig nem zavarja-e a Szovjetuniót. A titkos fegyverszüneti egyezményben foglaltak nem tükrözték a magyar miniszterelnök célkitűzéseit sem. Végül Kállayt lepte meg leginkább az egyezmény, mert úgy vélte, hogy annak elfogadására Veressnek nem volt felhatalmazása. Október folyamán Stockholmban Gellért Andor8 8 próbált titkos találkozót összehozni a brit diplomáciai képviselet vezetői és a követi posztját nemrégiben elfoglaló Ullein-Reviczky Antal között. A -magyar kormány abban reménykedett, hogy sikerül módosítania a feltétel nélküli megadás szigorú előírásait, a tárgyalások folytatására pedig Ullein-Reviczkyt jelölték ki. A britek azonban ragaszkodtak a megerősítés visszaigazolására még Isztambulban megjelölt színhelyhez: Lisszabonhoz. Gellért visszaemlékezése szerint a magyar kormány végül októberben Wodianer lisszaboni követen keresztül erősítette meg az egyezményt. Ezt Juhász Gyula a magyar-brit titkos tárgyalások közzétett dokumentumai alapján igyekezett cáfolni, hivatkozva Veress egyik jóval későbbi, decemberi levelére, amelyben maga kért — egy beosztott diplomatától szokatlan és meglepő módon — határozott fellépést a britektől saját kormányával szemben. Veress úgy vélte, az „idő megérett" arra, hogy kormányának az SOE részéről ultimátumot küldjenek. A decemberi keltezésű levélből Juhász azt a következtetést vonta le, hogy a kapituláció megerősítése egyáltalán nem történt meg. Czettler Antal könyve más beállításban ismerteti ugyanezt, eszerint szóbeli 87 Kovács Zoltán András: A Janus-arcú tábornok. Adalékok Ujszászy István vezérőrnagy pályaképéhez. In: Vallomások a holtak házából... I. m, 94-95. Az amerikai érdektelenségről 1. Churchill szigorúan titkos rejtjeltávirata (1943. szptember 8.) In: Laura-Louise Veress - Dalma Takacs: Clear the line: Hungary's Struggle to Leave the Axis During the Second World War. Prospero Publications, Cleveland, Ohio,1995. 145. Vö. Fülöp Mihály - Sipos Péter: Magyarország külpolitikája a XX. században. Budapest, Aula, 1998. 256. 88 Gellért Andor (1907-1990) jogász, politológus, az Államtudományi Intézet munkatársa. 1942 őszén Stockholmba küldték, ahol korábbi, Berlinben kiépített angolszász kapcsolatait eleveníthette fel. Ullein-Reviczky, Kállay és Keresztes-Fischer jelölték ki vállalkozásának stratégiai céljait, de tárgyalt Bethlennel is. Kapcsolatot épített ki Böhm Vilmossal.
