Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Joó András: Világháborús intrikák. A magyar béketapogatózások és az isztambuli színtér fontos mozzanatai, 1942-1944 VI/1421
kebb körben mondott beszédeiről, s nagyban segítették a helyes helyzetértékelést, amelynek hiánya miatt korábban — Basil Davidson átgondolatlan irányítása alatt — az isztambuli SOE csődöt mondott. A beszámolókból az is kiviláglott, hogy a különböző színterekről ellentmondásos üzenetek érkeztek Budapestre, amelyek alapján a magyar kormány nem tudta felmérni, hogy vajon létezik-e egységes szövetséges álláspont, miközben valamennyi titkos kapcsolattól — különösen a lisszaboni vonaltól — politikai áttörést remélt. A zavarhoz hozzájárult, hogy mind a brit, mind az amerikai titkosszolgálati fiókszervek nagy önállóságot élveztek munkájukban. Isztambulban és másutt hamar képet alkottak a magyarok hangulatváltozásairól, illetőleg az azokat előidéző hírekről, nyilatkozatokról. A Revíziós Liga lisszaboni ügynökének, Tamás Andrásnakjelentéséből Pálóczi-Horváth rájött, hogy Peter Boughey, aki Londonban az SOE magyar ügyekért felelős osztályvezetője volt, Lisszabonban teljesen más javaslatokat tett, mint a szervezet kairói központja - ti. hogy Budapest játsszon csak nyugodtan kivárásra. Pálóczi-Horváth azonnal megírta kairói főnökének, hogy aligha fogják „feltétlen megadási hangulatba lovallni, kormányozni, ugratni" a Kállay-kormányt, ha az isztambuli munkát „Lisszabonban, Stockholmban és a vatikáni diplomáciai körökben lerontják".70 1943 elején Wodianer lisszaboni követ beszámolt arról, hogy sikerült találkoznia az „angol titkosszolgálatban" Közép-Európával összefüggő beosztást betöltő „régi ismerősével". Magyarország helyzetét illetően a „régi ismerős" igen megértően és bíztatóan fogalmazott, nem olyan tónusban, ahogyan az isztambuli SOE.7 1 A brit és amerikai álláspont sem egyezett, így Kállayhoz ellentmondásos hírek érkeztek. 1942 tavaszán Sumner Welles amerikai külügyminiszter-helyettesnek72 alapos megfontolásra ajánlotta a State Department európai ügyekért felelős vezetője, hogy pszichológiai okokból halasszák el a kelet-európai országokkal fennálló hadiállapot hivatalos bejelentését, s külön is kiemelte Magyarországot, ahol „szignifikáns" változásnak minősítette Kállay kinevezését.7 3 A kisebb német szövetségesek, hadüzenetét az amerikai külügyminisztérium — Franklin Delano Roosevelt elnök utasításának megfelelően — eleinte nem vette tudomásul, s álláspontját a diplomáciai csatornákon világossá is tette. A Kongresszus csak 1942. június 5-én — Moszkva kimondott sürgetésére — hozott határozatot a hadiállapot beálltáról.74 Washingtonnak később sem állt érdekében, hogy lemondjon a nyomásgyakorlás és reménykeltés eszközeiről. 1943 tavaszán-nya-70 Pálóczi-Horváth életrajza. ÁBTL, 3.2.4, K-1629/1, 128-129. 71 Wodianer Kállaynak (1943. február 11.). MOL, K 64, 99. cs, 1943-41-67. sz. Közli: Magyarország és a második világháború: Titkos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történetéhez. Szerk. Zsigmond László. 3. kiad. Budapest, Kossuth, 1966. 157. sz. (378-380.) 72 Sumner Welles (1892-1961) amerikai politikus, 1937 és 1943 között Cordell Hull külügyminiszter helyettese. 73 Atherton memoranduma Wellesnek (1942. március 17.). Papers Relating to the Foreign Relations of the United States (FRUS), 1942. Europe. Vol. II. Hungary. 833-842. Welles Harrisonhoz (1942. március 24.). Uo, 838.; Harrison Welleshez (1942. április 22.). Uo, 840.; Hull a moszkvai amerikai nagykövethez (1942. június 1.). Uo, 841.; Hull valamennyi amerikai követségnek (1942. június 5.). Uo. 1. még a dokumentumok 27. és 28. sz. lábjegyz. 74 Paul D. Quinlan: i. m, 75-76.; Wettstein János berni követ jelentése (1942. április 2.). MOL, 282. cs, K 63, 1942-30/l/a-56. sz.
