Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Joó András: Világháborús intrikák. A magyar béketapogatózások és az isztambuli színtér fontos mozzanatai, 1942-1944 VI/1421
rán Svájcban valamennyi csatlós állam képviselője megbeszélést folytatott Allen Dullesszel,75 az OSS svájci vezetőjével.7 6 Kállay úgy látta, hogy megértéssel találkozhat az amerikaiak részéről. E reményét több konkrét értesülés is táplálta. 1943 márciusában politikai kérdéseket érintő titkos megbeszélést folytatott Dulles egyik helyettese és a Kállay által megbízott Ujszászy István, akinek a háború után készített feljegyzései szerint amerikai részről a következő hangzott el: „az USA Magyarországgal szemben jóindulattal van, a különbéke lehetőségét vizsgálat alá veszik [...], mert Magyarországra a továbbiakban szükségük van".77 Az időnként ellentmondásossá váló nyilatkozatokat különféle célkitűzések befolyásolták, így a németek gyengítése, a második front megnyitásával kapcsolatos előkészületek és a háború utánra várható európai helyzet. 1943 februárjában, az isztambuli béketapogatózások kezdetén, csalóka reményt keltett Francis Spellman New York-i érseknek,78 Roosevelt bizalmi emberének kéthetes római tartózkodása is. A törökországi színtéren tevékenykedő, a Horthy-rendszerrel élesen szembenálló Pálóczi-Horváth — akit a magyar kormány javára gyakorolt részrehajlással vádolni egyáltalán nem lehetett — garanciát jelentett arra, hogy a brit szempontból kedvezőtlennek látszó kezdeményezéseket leszereljék, vagy hogy az időnként reménykeltő hírek miatt magabiztossá váló tárgyaló személyek kedélyét lehűtsék.7 9 A hivatalos magyar diplomácia részéről közben pontosan felmérték Spellman érsek útjának valós jelentőségét, megállapítva, hogy küldetésének valójában a „Washington terveinek" nem megfelelő békeközvetítések megelőzése volt a célja. A Rómából Budapestre épp visszatérő Ujszászy István információi szerint — akinek a háború után, fogságban készült visszaemlékezései eltúlzott dimenzióban láttatják a Vatikán kísérleteit — az érsek állítólag felszólítást is intézett a „kiugrásra" az olasz vezetőkhöz. Kállay igazán komoly politikai manőverekre nem keríthetett sort, a magyar diplomácia is világosan látta rendkívül szűk mozgásterét.8 0 Eközben manipulált hírek terjedtek el egy kompromisszumos béke lehetőségéről.8 1 A brit SOE és Pálóczi-Horváth, akik Isztambulban várták a magyar kiküldötteket, egyáltalán nem örültek az említett híreknek. Az SOE magyar refe-75 Allen W Dulles (1893-1969) amerikai diplomata. 1942 novemberétől vezette az OSS svájci irodáját. 1953-1961 között a CIA igazgatójaként tevékenykedett. 76 Barcza György: Diplomataemlékeim 1911-1945. Magyarország volt vatikáni és londoni követének emlékirataiból. I—II. köt. Összeáll., szerk. Antal László. Jegyz., utószó: Bán D. András. Budapest, Európa-História, 1994. II. köt., 106. Hans-Joachim Hoppe: Bulgarien - Hitlers eigenwilliger Verbündeter: Eine Fallstudie zur nationalsozialistischen Südosteuropapolitik. Stuttgart, Deutsche Verlagsanstalt, 1979. 145., ill. 238. jegyz. 77 Vallomások a holtak házából... I. m., 564. 78 Francis Joseph Spellman (1889-1967) bíboros, érsek. 1958-ban esélye volt a pápaság elnyerésére is. 79 Pálóczi-Horváth életrajza. ÁBTL, 3.2.4, K-1629/1, 128. 80 Apor Gábor szentszéki követ jelentése (1943. március 5.). MOL, K 63, 453. cs, 1943-54/ 1-11. sz.; Andorka Rudolf: i. m, 304. (1943. március 20-i bejegyzés.) Vö. Vallomások a holtak házából... I. m, 229.; ill. l-es függelék, 7. sz. (605-610.).; Ujszászy szovjet fogságban tett nyilatkozata: Habsburg kísérletek a dunai blokk létrehozására. Közzétette: Romsics Ignác. Magyar Nemzet, 1993. május 22, 16.) 81 „...a háború szolgálatában". Főszerkesztői értekezletek 1942. szeptember 22.-1943. augusztus 25. Sajtó alá rend, jegyz. Joó András. Budapest, Napvilág-Magyar Távirati Iroda, 2007. 170, 176.
