Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Joó András: Világháborús intrikák. A magyar béketapogatózások és az isztambuli színtér fontos mozzanatai, 1942-1944 VI/1421
A kósza híreknél persze jóval fontosabbak lehettek Berlin számára azok az értesülések, amelyeket a Külügyminisztérium Számjelosztályának egyik tisztviselője osztott meg egy német ügynökkel például a lisszaboni kapcsolatról, amelyrekői a német hírszerzés tudta, hogy jobban tükrözik Kállay szándékait. Berlinben az 1943 tavaszán folytatott törökországi puhatolózásoknak még nem tulajdonítottak nagy jelentőséget, feszülten figyelték viszont a budapesti politikai tényezők magatartását.3 9 Az isztambuli vonal kezdeti próbálkozásai még amolyan — részint figyelemelterelést is szolgáló — „kísérleti léggömböknek" voltak tekinthetők. Az itt kiszivárgó információk valójában csak akkor nyertek új értelmet — s akkor váltak német szempontból igazán aggasztóvá —, amikor 1943 nyarán Olaszország bejelentette kilépését a háborúból, és a földközi-tengeri hadszíntéren egymást követték a viharos események. A magyar diplomácia időközben egyre óvatosabbá vált. Horthy áprilisban — Hitlerrel folytatott klessheimi tárgyalásain — a béketapogatózások ódiumát Ullein-Reviczkyre hárította. A kiugrás előkészítésében 1943 nyarán az immár „elhasználódott" Ullein-Reviczky helyett a Külügyminisztérium politikai osztálya lépett előtérbe. Az isztambuli színtér kulisszatitkai 1942 végén intenzívebbé vált tehát az isztambuli SOE tevékenysége, amelyen belül rövidesen a magyar szekció politikai referensévé nevezték ki Pálóczi-Horváth Györgyöt. A kairói SOE parancsnokságon illetékes elöljárója, Guy Tamplin ezredes közölte vele, hogy „a titkosszolgálati munkának egy furcsa feladata vár rá: nem kell ugyanis a titkossággal törődnie, sőt minél nagyobb feltűnést kell keltenie. [...] A magyar halak be akarják kapni az átállási horgot, önnek tehát jól látható horognak kell lennie, hogy a legügyetlenebb halak is megtalálhassák ."40 Az angolszászoknak érdekükben állt az is, hogy nyilvánosságra kerüljenek a német szövetség bomlásának jelei. A fronthelyzet alakulásához igazították a londoni rádió idevonatkozó közléseit: így például a brit és amerikai erők 1943. július 10-i szicíliai partraszállását követően mondták be, hogy a magyar kormány „különbéke-tapogatózása Londonban csupán kisebb érdeklődést keltett".4 1 Hitler — nyomásgyakorlás céljából — mind Horthynak, mind Antonescunak a szemére vetette angolszász irányú próbálkozásaikat, de ez nem jelentette azt, hogy konkrét retorziót tervezett volna. Mindez egy nagyobb játszma részét képezte, amelyben szerep jutott például a csehszlovák emigráns kormány fejének Edvard Benesnek is, akinek 1943. március 18-án a BBC hullámhosszán 39 Akten zur deutschen auswärtigen Politik 1918-1945. Serie E, Vol. 7. Göttingen, Vandenhoeck und Ruprecht, 1972. 60. sz. irat. (119-120.) Vö. Kaltenbrunner Himmlerhez (1943. október 26.). A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról. 1933-1944. Összeáll., sajtó alá rend., bev. tan. Ránki György, Pamlényi Ervin, Tilkovszky Lóránt, Juhász Gyula. Budapest, Kossuth, 1968. 559. sz. (740-742.), Jagow Steengrachtnak (1943. szeptember 17.). Uo., 554. sz. irat. (732-733.); Hencke Ribbentropnak (1943. szeptember 17.), Uo., 555. sz. (733.); Feine helyzetjelentése (1943. szeptember 17.). Uo., 555-1. sz. (732-735.) 40 Pálóczi-Horváth tanulmánya. ÁBTL, 3.2.5., 0-8-028, 389. (Kiemelés tőlem - J. A.) 41 A szakadék szélén... I. m., 1. sz. tájékoztató (1943. július 22.). (28.)
