Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Joó András: Világháborús intrikák. A magyar béketapogatózások és az isztambuli színtér fontos mozzanatai, 1942-1944 VI/1421
mondott beszédéről beszámolt a fentebb már említett, brit befolyás alatt álló La Turquie és más török nyelvű újságok is. Benes arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarok két törökországi professzoron keresztül keresnek kapcsolatot a szövetségesekkel. A török lapok közölték a hivatalos magyar cáfolatot.4 2 Ebben az időben egyébként éppen három magyar professzor tartózkodott Törökországban. Szent-Györgyi Alberten és Váli Ferencen kívül még Mészáros Gyula turkológus professzor is, akit azonban Kállay nem ismert, ő ugyanis nem a miniszterelnök, hanem a magyar hírszerzés megbízásából utazott ki. Mészáros az offenzív hálózat beszervező ügynökeként dolgozott, feladata hírszerzők átdobása volt a Kaukázuson keresztül a Szovjetunióba, szoros együttműködésben az illetékes német hírszerző szervekkel.4 3 Abból, hogy Berlinben tudomással bírtak néhány kiküldött eredménytelen tárgyalásairól, nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. A Kállay-kormány „dilettantizmusa" valójában nem több mint a Kádár-korszak idején unalomig ismételgetett közhely. A német felderítés valóban jól működött, a szerzett információkból azonban csak a tágabb megfontolások alapján kreáltak ügyet. Az adott körülmények közt Hitler azt a benyomást kívánta kelteni, hogy nagyon sérelmezi csatlósai lelepleződött akcióit, de 1943 áprilisában még nem kívánt erélyesen fellépni. Antonescu marsallal folytatott klessheimi tárgyalásain — miután demonstrálta a német titkosszolgálatok tájékozottságát — rögvest lágyabb hangnemre váltott. Nem is annyira a béketapogatózások tényét kifogásolta, mint inkább azok felszínre jutását és politikai kihatásait.4 4 Horthy előtt a Führer olyan próbálkozásokat hánytorgatott fel, amelyek a háború akkori szakaszában nem voltak jelentősek, s hírük már egyébként is elterjedt. A kormányzónak átnyújtott német memorandum „bűnlajstromán" egyébként szerepelt Frey András neve. A vele egy időben kiérkező Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert küldetéséről is szélesebb körben tudtak. Bajcsy-Zsilinszky Endre mindkettőjük küldetésének motívumait ismerte.45 Szent-Györgyi február 7-én érkezett Isztambulba, majd memorandumot juttatott el az Egyesült Államok törökországi nagykövetének. A brit követséggel azonban nem tudott közvetlen kapcsolatba lépni, bizalmas beszélgetésekre csak az SOE vagy a Foreign Office egyéb hírszerzői álltak a rendelkezésére.46 42 Paul D. Quinlan: Clash over Romania: British and American Policies towards Romania: 1938-1947. Vol. II. Oakland (CD, American Romanian Academy of Arts and Sciences, 1977. 90.; Váli Ferenc: i. m., 30-31.; Szegedy-Maszák Aladár: i. m., II. köt., 193. 43 Mészáros Gyula (1883-1957) etnográfus, 1943-1944-ben az újvidéki Keleti Kereskedelmi Főiskola tanára. L. Kállay Miklós: i. m., I. köt., 308.; Hátszegi-Hatz Ottó kihallgatási jegyzőkönyve (Szovjetunió, 1951. november 15.). ÁBTL, 3.2.1., Bt-262/2, 238.; Vallomások a holtak házából... I. m., 193. 44 Hitler hatvannyolc tárgyalása... I. m., II. köt., 40. sz. (62-63.); Dinu C.Giurescu: Romania in the Second World War (1939-1945). New York, Columbia University Press, 2000. 279. 45 Hitler hatvannyolc tárgyalása... I. m., II. köt., 41. sz. (82-83.); Bajcsy-Zsilinszky emlékirata Kállay Miklóshoz (d. n.). MOL, A Miniszterelnökség központilag iktatott és irattározott iratai (K 26), 1393. cs., P tétel, h) dosszié. Vö. Andorka Rudolf: A madridi követségtől Mauthausenig. Budapest, Kossuth, 1978. 287. (1943. január 22-i bejegyzés.) 46 Ugyanekkor tárgyalt Schrecker Károly, a Magyar Országos Központi Takarékpénztár igazgatósági tagja is az SOE törökországi tisztjeivel. A kezdeti misszióknak alig volt nyoma a Juhász Gyula által tanulmányozott brit iratok közt. L. Szegedy-Maszák Aladár: i. m., II. köt., 195., 424.; Ma-
