Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Joó András: Világháborús intrikák. A magyar béketapogatózások és az isztambuli színtér fontos mozzanatai, 1942-1944 VI/1421
Küldetése befejeztével Frey Törökországban maradt és a háború után sem jött haza. Váli azonban visszatért Magyarországra, ahol 1951-ben letartóztatták, majd kémkedés vádjával bíróság elé állították és elítélték. Vele kapcsolatban jelentősebb forrásértékkel bíró dokumentumanyag keletkezett vizsgálati fogsága idején.16 Visszaemlékezése és a háború utáni dokumentumok alapján is úgy tűnik, szerepe jelentősebb volt, mint ahogy azt a történetírás eddig feltételezte. Válit kimondottan Kállay megbízásával küldték ki, míg Frey missziójáról Kállay ugyan tudott, de nem adott neki személyes felhatalmazást.17 Frey lényegében ugyanazt közölte az SOE embereivel, amit más magyar megbízottak, vagyis: 1) Magyarország nem tanúsít ellenállást angol, amerikai és lengyel csapatokkal szemben, ha azok a magyar határon megjelennek, de ez csak a reguláris erőkre vonatkoztatható feltétel nélkül; 2) Magyarország — katonai egyeztetés után — határozottabb akciókra is hajlandó a németek ellen; 3) a küldetés célja nem a rezsim átmentése, hanem kizárólag a magyar érdekek szolgálata.18 Az utolsó pont eredetileg nem szerepelt az üzenetben, az Frey 1967-ben tett nyilatkozata szerint csak Isztambulban — az ő kezdeményezésére — került a szövegbe.19 Freyt, Válit és később dálnoki Veress Lászlót2 0 is Ullein-Reviczky jóvoltából küldték ki, de egymástól függetlenül.2 1 Együttműködésük nem volt harmonikus, különösen csoportjának vitaestjein, közvetlen és jó kapcsolata alakult ki Bajcsy-Zsilinszky Endrével. Gyakran írt a Külügyi Szemlébe. A háború után, 1946 júniusában tért vissza Budapestre. 1949-ig a Pénzügyminisztériumban dolgozott, majd 1950-ben az IBMC (International Business Machines Corporation) magyarországi vezérképviseletének jogtanácsosa lett. 1951 nyarán letartóztatták, 1952. szeptember 15-én „folytatólagosan elkövetett kémkedés" bűntette miatt 15 év börtönre ítélték. 1956-ban kiszabadult, majd elhagyta az országot. Az Egyesült Államokban telepedett le, ahol neves egyetemek tanára lett és számos könyvet és cikket írt. 16 A Valira vonatkozó dokumentumokat és utalásokat 1. Sándorfi Gyula ügyének vizsgálati dossziéiban és ún. alapkötetben (ÁBTL, 3.1.9., V-85139), továbbá uo., 3.2.4., K-1393 (Szegedy-Maszák Aladár) és uo., 3.1.9., V-2000/1. (Magyar Közösség). 17 Szegedy-Maszák Aladár: Az ember ősszel visszanéz... Egy volt magyar diplomata emlékirataiból. I—II. köt. Budapest, Európa-História, 1996. II. köt. 190-193.; Váli Ferenc: A Scholar's Odyssey. Ed. Karl. W Ryawec. Ames, Iowa State University Press, 1990. 34-35. Frey András (1904-1983) 1938-tól, a Magyar Nemzet indulásától gondozta a külpolitikai rovatot. Frey megbízatásáról 1. Kállay Miklós: i. m., I. köt., 207., ill. 308. jegyz. 18 Kállay Miklós: i. m., II. köt., 126-127.; Ullein-Reviczky Antal: Német háború - orosz béke: Magyarország drámája. Budapest, Európa-História, 1993. 165. Frey küldetéséről 1. Szegedy-Maszák Aladár: i. m., II. köt., 188-189. és 365.; Czettler Antal: A mi kis élethalál kérdéseink: a magyar külpolitika a hadba lépéstől a német megszállásig. Budapest, Magvető, 2000. 228-229. 19 Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája 1919-1945. 3. kiad. Budapest, Kossuth, 1988. 304-305. 20 Veress László (1908-1980) jogász, diplomata. Dálnoki Veress Lajos vezérezredes unokaöccse. 1939-től a Miniszterelnökség, majd a Külügyminisztérium sajtóreferense. Basil Davidson Veresst korábbról, még Budapestről is ismerte, de a kapcsolatot megszakította vele, mert személyét nem ítélte értékesnek. Brit kontaktusai azonban így is újra aktivizáihatónak bizonyultak 1943 elején. Az 1944. márciusi német megszállás Budapesten érte, de Jugoszlávián át sikerült elmenekülnie. 1946. április elején tért vissza Magyarországra, a Külügyminisztériumban nyert beosztást. 1946. december 27-én tanúként hallgatták ki az ún. Magyar Közösség-ügy során, amelyben nagybátyja vádlottként szerepelt. 1947-ben elhagyta az országot, haláláig Angliában élt. L. Tanúvallomási jegyzőkönyv (1946. december 27.), ÁBTL, 3.1.9 V-2000/25, 221-222., ill. Basil Davidson jellemzése Veress Lászlóról, The National Archives (London - TNA) HS 4/133 (d. n., a fényképmásolatot Ritter László bocsájtotta rendelkezésemre.) 21 Szegedy-Maszák Aladár: i. m., II. köt., 190-193.; Váli Ferenc: i. m., 34-35.