Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Sebestyén Elemér - Szabó Péter: Magyar katonai közigazgatás Észak-Erdélyben és a Székelyföldön 1940 őszén VI/1383
A kulturális egyesületek, színtársulatok működésének biztosítása és ellenőrzése szintén a katonai közigazgatás feladata volt. Példaként megemlíthető, hogy Nagy Imre és színésztársulata kérelmére az 1. hadsereg katonai közigazgatási csoport parancsnoksága az alábbi műsor bemutatását engedélyezte illetékességi területén: „Kacsóh Pongrác: János vitéz. - Erdélyi Mihály: Fehérvári huszárok, Legyen úgy, mint régen volt, Sárgarigófészek, Lehullott a rezgőnyárfa. - Farkas Imre: Alvinci huszárok, Nótás kapitány, Túl a nagy Krivánon. - Huszka Jenő: Gül Baba. - Szilágyi László: Tokaji aszú, Lovasparádé. - Székely Mózes: A térkép. - Tóth Ede: A falu rossza. - Szigligeti Ede: A cigány. "11 5 Menekültek A katonai közigazgatás egyik legsúlyosabb rögtönzött feladatát a visszatért területre menekült több tízezer dél-erdélyi és ókirályságbeli magyar ügyének intézése képezte. A magyar politikai és katonai vezetés egyre határozottabban képviselt revíziós törekvései, illetve az ezzel kapcsolatosan elterjedt hírek a honvédség várható hadműveleteiről már 1939 elejétől feszült helyzetet teremtettek Erdélyben. A fokozódó magyarellenes hangulat, a megtorló intézkedések és a román hadsereg sorozatos mozgósításai következtében tömegesen behívott magyar nemzetiségű hadkötelesek elviselhetetlen sorsa miatt a második bécsi döntés kihirdetéséig hozzávetőlegesen 12-14 ezer, más adatok szerint 18 ezer erdélyi magyar menekült lépett be a magyar határon.11 6 Javarészt a helyzetét egyre reménytelenebbnek megítélő határ menti, Szilágy és Szatmár megyékből származó polgári lakosok, illetve a katonai szolgálatából vagy a behívása elől megszökött hadköteles férfiak választották ezt a megoldást. A kényszeráttelepülés ezen folyamata 1940. augusztus 30. után már tömeges méreteket öltött, az atrocitásoknak és üldöztetéseknek kitett, munkahelyükről elbocsátott vagy egyszerűen kiutasított, hitüket és kitartásukat vesztett dél-erdélyi és ókirályságbeli magyarok tízezrei özönlötték el a visszatért terület nagyobb városait és azok környékét. A menekültek tömeges érkezése váratlanul érte a magyar kormányt és a visszatért erdélyi területen életbe léptetett katonai közigazgatást. A határokon kívül rekedt magyarság nagyarányú átözönlése leginkább a magyar politikai vezetést aggasztotta. A kormány — tekintetbe véve a Bárdossy László bukaresti követ jelentéseiben11 7 körülírt hátrányos következményeket is — a dél-erdélyi magyarság megnyugtatását szolgáló sajtónyilatkozatokat, illetve helyben 115 Horváth József tábornok, Csík vármegye katonai közigazgatási parancsnoka rendelkezése „Színjátszási engedély." tárgyában. (Csíkszereda, 1940. október 23.) ANDJH, PJQ AMO 1940, 615. 116 L. Balogh Béni: Az erdélyi magyar menekültkérdés 1939 és 1944 között. Regio, 1999/3-4. 244. 117 Bárdossy 1940. szeptember 4-i számjeltáviratában arról számolt be, hogy a dél-erdélyi magyar értelmiség mellett már a földműves és az iparos réteg is „fejveszetten menekül", lakhelyének tömegméretű elhagyásával a romániai magyarság lélekszáma erősen csökken, ami lehetetlenné teheti, hogy Magyarország „később lakosságcserével szabaduljon" a területén élő román nemzetiségűek egy részétől. MOL, K 63, 258. cs., 1940-27/7/Tá-359. sz.
