Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Sebestyén Elemér - Szabó Péter: Magyar katonai közigazgatás Észak-Erdélyben és a Székelyföldön 1940 őszén VI/1383
gróf, Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegyék főispánja, majd Észak-Erdély 1944. őszi kormánybiztosa. E kényszerű intézkedések ellenére a katonai közigazgatás megszűntekor közel ezer tanítói állás maradt betöltetlenül, és sok iskolában szünetelt még a tanítás.11 1 A katonai közigazgatás helyi lakosságot is érintő rendelkezéseit falragaszokon, plakátokon és a sajtó útján hozták a helybeliek tudomására. Ez kezdetben eléggé szervezetlenül történt. A katonai közigazgatás a későbbiek során a legfontosabb közellátási ügyekben az Erdélyi Gazdasági Tanács kormánymegbízottja útján tájékoztatta a nagyközönséget, de ebben a munkában a sajtó is jelentős részt vállalt. A sajtó ellenőrzését — a Fővezérség által elrendelt sajtócenzúrát — egyébként is az egyes katonai közigazgatási parancsnokságok hajtották végre. Előzetes tájékozódás után a visszatért területen megjelenő 230 lap közül 124-et tiltottak be azonnali hatállyal.11 2 A napi-, heti és a szaklapok megszüntetése elsősorban politikai beállítottságuk alapján történt - a közlés nyelvétől nagyjából függetlenül. Székelyudvarhelyen például a korábban megjelent 6 lap (4 magyar és 2 román) közül csak egy magyar nyelvű hetilap megjelenését engedélyezték.11 3 A sajtó ellenőrzésére és irányítására vonatkozóan az Utasítás többek között a következő irányelveket írta elő: Katonai szempontból - minden katonai vonatkozású hírt csak a Magyar Távirati Iroda kiadványai alapján lehet közölni; - tilos minden olyan hírt közölni, amely azt a látszatot keltheti, hogy Magyarország függetlensége veszélyben forog; - tilos a katonai hírek és közlemények megjelentetése. Belpolitikai szempontból - tilos belpolitikai vitákat rendezni, s támadni a politikusokat; - tilos bírálni az anyaország politikai, szociális, gazdasági stb. helyzetét; - az erdélyi románokat, mint népet, gyalázni és becsmérelni tilos, úgyszintén nem engedélyezett a románok ellen izgató cikkeket megjelentetni; - semmiféle vallási vita nem engedhető meg; - a román politikusok és a román politikai rendszer csak a jó ízlés határán belül bírálható. Külpolitikai szempontból - Németországról és Olaszországról csakis rokonszenvesen szabad írni; - a Jugoszláviával szemben támasztott területi követelésről írni tilos; - Oroszországot és az Amerikai Egyesült Államokat becsmérelni tilos; - az Anglia és Franciaország ellen írt cikkek hangja a jó ízlés határán belül maradjon; - külföldi rádióadások híranyagának közlése tilos.11 4 111 Tájékoztató... I. m. 98. 112 A betiltott napi-, heti- és szaklapok között 76 magyar, 47 román és egy francia nyelvűt, míg az engedélyezettek között 94 magyar, 9 román és 3 német nyelvű sajtóterméket említett meg a katonai közigazgatás korabeli dokumentuma. Utasítás... I. m. 17-18. 113 Uo. 17. 114 Uo. 18-20.
