Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Sebestyén Elemér - Szabó Péter: Magyar katonai közigazgatás Észak-Erdélyben és a Székelyföldön 1940 őszén VI/1383
kulatok és -intézetek, melyeket még október végén is iskolai épületekben szállásoltak el. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter október 5-i rendeletében ideiglenes hatállyal az szabályozta a visszatért területen újraindítandó közoktatást. A román állam által fenntartott állami iskolák magyar állami iskolákká alakultak. A túlnyomó részben magyarlakta településeken a tanítás természetesen magyarul, míg a román ajkú vidékeken románul folytatódott. Valamennyi nem magyar tanítási nyelvű iskolában a magyar nyelvet legalább heti 6 órában kellett tanítani. A vegyes lakosságú településeken a nemzetiségek számarányának megfelelően kellett az oktatást — tagozatokat képezve — az egyes nyelveken biztosítani. A felekezeti iskolák továbbra is ilyenként működhettek. A román tanítási nyelvű felekezeti iskolák azonban — a tanítóhiány, illetve a helyükön maradt román egyházi tanerők megbízhatatlannak nyilvánítása miatt — csak csekély számban folytathatták tovább tevékenységüket.10 0 Mindössze néhány 1918 előtt is létező görög katolikus elemi iskola,10 1 valamint egy román tannyelvű gimnázium és négy gimnáziumi román tagozat maradhatott fenn.10 2 A német iskolák egy részét is bezárták, e folyamatnak azonban a kormány — nyilvánvalóan Németország érzékenységére való tekintettel — igyekezett gátat vetni. „A Miniszterelnök úr parancsára mindazokban a községekben vagy városokban, ahol a román uralom ideje alatt német iskola vagy tagozat működött és azok a katonai parancsnokok által — bár indokolatlanul — megszűntek, tekintet nélkül a hallgatók létszámára, teljes egészükben visszaállítandók"10 3 - olvasható a Honvéd Vezérkar főnökének egy november 11-i keltezésű utasításban. Ezen utasítás az elemi és a középfokú iskolákra egyaránt vonatkozott. Ha ugyanabban a községben a felekezeti iskola mellett állami iskola is működött, az állami iskolában a tanítást csak abban az esetben kellett megkezdeni, ha a felekezeti iskola nem elégítette ki a szükségletet. A felekezeti iskoláknak kedvezett az a rendelkezés is, hogy az állami iskola céljaira rendelt helyiségek használatát a helybeli felekezeti jellegű iskola fenntartójának iskolai célra, bérfizetési kötelezettség nélkül át lehetett engedni, ha ezt a felekezeti jellegű iskola elhelyezésének fogyatékosságai, vagy más körülmények indokolták.10 4 100 Gyárfás Elemér, a Magyar Népközösség elnöke az észak-erdélyi román oktatás ügyében a magyar kormányhoz eljuttatott 1942. augusztus 14-i levelében az alábbiakról számolt be: „Az 1940/41 tanév befejeztekor, 1941. júniusban a román kormány hivatalosan közölte velem, hogy ha a magyar kormány a következő tanévre sem engedélyez román hitvallásos iskolákat, el lehetünk készülve a legkellemetlenebb retorziókra. Egyidejűleg közölték, hogy a Hóman-féle állami román tagozatok őket nem érdeklik, ezeket a románok kulturális igényeinek szempontjából figyelembe egyáltalán nem veszik." MOL, K 63, 258. cs., 1940-27/7/T/2d-sz. n./1942. (217-221. p.) 101 Az 1869 óta működő, román tanítási nyelvű szamosújvári, görög katolikus tanítóképző 1940. október 28-án kezdhette meg tevékenységét. Horváth Kázmér jelentése (1941. július 31.). MOL, K 28, 81. cs., 132. tétel, 1941-1-20498. sz. 102 Simon Zsuzsanna: Erdély köz- és szakigazgatása a második bécsi döntés után. Regio, 1995/4. 75. 103 A Honvéd Vezérkar főnökének 1940. november 11-i rendelkezése a „Német iskolák visszaállítása." tárgyában. (4624/Vkf. kat. közig. 1940.) ANDJH, PJC, AMO 1940, 3668. sz. 104 A m. kir. 1. hadsereg katonai közigazgatási parancsnoksága (Novákovits Béla tábornok) rendelkezése az „Állami iskolák átengedése felekezeti oktatás céljaira." tárgyában. (Kolozsvár, 1940. október 9.). ANDJH, PJC, AMO 1940, 380.
