Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Sebestyén Elemér - Szabó Péter: Magyar katonai közigazgatás Észak-Erdélyben és a Székelyföldön 1940 őszén VI/1383
szórtan érkező menekültek nagyobb nehézséget nem okoznak, mert többnyire rokonoknál húzzák meg magukat. Egyedül Szászrégenben tette komollyá a problémát az ott átözönlő menekültek nagy száma, mert van nap, melyen ezernél többen érkeznek oda. Szászrégenben folyó hó 20-án alakult meg részvételemmel a városi munkabizottság, mely menekült bizottságot küldött ki magából és menekült étkeztető állomást állított fel a pályaudvaron, melyen állandóan 4 hölgy teljesít szolgálatot. [...] A menekültek teát, vagy gulyást, a gyerekek tejet kapnak, szükség esetén megmosdatják őket stb. Az élelmiszer javarészét a katonaság adja. A tejet és egyéb apróságot a helyi bizottság. Edényekre, kisebb hiányok pótlására és zökkenő áthidalására eddig 150 pengőt kiutaltunk. [...] A régeni menekültek számára útépítési munkáról történt gondoskodás. A marosvásárhelyiek egy részét igénybe lehetett venni a Romániából hazaérkező lovak gondozására."9 3 A katonai közigazgatási parancsnokok jelentős része helytelenítette, hogy a szervezet a posta-takarékpénztárnál kezelt külön pénzalappal rendelkezett.94 A szociális előadók munkáját sokszor feleslegesnek ítélték meg, vagy meg sem hallgatták véleményüket. Ezenkívül a hadsereghez beosztott szociális előadók nem egy esetben a szervezet alapelveivel ellentétes rendeleteket is kibocsátottak.9 5 Egyes szociálisan érzékeny katonai közigazgatási parancsnokok, akik a szegényebb és elesettebb rétegek felemelését fontosnak tartották, saját maguk vették kezükbe az ügyek intézését. Rajnay Károly tábornok, Nagyvárad katonai közigazgatási parancsnokának október 8-i felhívásában a következőkről tájékoztatta a város lakosságát: „Felhívásomra több mint 1500 munkaképtelen jelentkezett a városházán az elmúlt napokban, akiknek száma a tél folyamán még csak növekedni fog. Ki akarom választani a valóban rászorulókat, hogy gondoskodás történjen minden egyesről, amíg él legyen lakása, élelme, ruhája és fűtőanyaga. Ezért egy bizottságba tömörült Nagyváradon minden vallási és társadalmi egyesület, amely eddig szegénysegélyezéssel foglalkozott. A bizottság önkéntes munkatársai elmennek a segélyt kérők otthonába és kivizsgálják kérelmét. A munkaképtelenek eltartása az egész országban városi, illetve községi feladat. Nagyvárad thj. város házipénztára üres. A román hatóságok ilyen célra nem hagytak pénzt. Felkérem mindazokat, akik a munkaképteleneket eddig is segítették, hogy a nekik szánt adományokat ne adják ezentúl az utcán kéregetők kezébe, hanem igazságos elosztás végett juttassák el a városházára a megalakult Szegényügyi Bizottság pénztárába. [...1 Vállalatok, pénzintézetek 93 ANDJM, PJM, CM 1940, dosar 8, fíla 3-4. 94 A szociális szükségletekre elkülönített pénzösszeghez a katonai közigazgatás szervein keresztül lehetett hozzáférni. A szervezet ugyanis a hadsereg katonai közigazgatási csoportok, illetve a vármegyei katonai közigazgatási parancsnokságok pénztárainak utalta ki az e célra felhasználható ellátmányt. A kifizetések a vármegyei (törvényhatósági jogú városi) katonai közigazgatási parancsnok és a szociális előadó együttes kifizetési záradéka alapján történtek. L. A m. kir. 1. hadsereg katonai közigazgatási csoportja (Novákovits Béla tábornok) rendelkezése az „Erdélyi Szociális Szervezet és a katonai közigazgatás együttműködésének biztosítása" tárgyában (Marosvásárhely, 1940. szeptember 17.). ANDJM, PJM, CM 1940, document 87. 95 Papp József jelentése Teleki miniszterelnöknek (1940. december 17.). MOL, K 53, 1. dob., I. tétel, 561/1940. sz.
