Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Sebestyén Elemér - Szabó Péter: Magyar katonai közigazgatás Észak-Erdélyben és a Székelyföldön 1940 őszén VI/1383

kezdeményezésére a visszatért terület birtokbavételét követően felállította az Erdélyi Szociális Szervezetet. A szervezet központját a Fővezérségnél levő Szo­ciális Csoport képezte, amelynek a vármegyékben és a törvényhatósági váro­soknál a katonai közigazgatási parancsnok mellé beosztott szociális előadója, vármegyénként és járásonként — tanácsadó és ellenőrző szervként — ún. „mun­kabizottsága", községenként pedig végrehajtó szerv gyanánt ún. „munkaközös­sége" működött. Önálló tevékenységet a szervezet nem folytathatott, munkáját a katonai közigazgatási szervek hatáskörén belül és azzal összhangban végezhette. Az Erdélyi Szociális Szervezet alapfeladataként a munkaképtelenek, az ellátatlanok, illetve a megsegítésre szoruló sokgyermekes családok segélyezé­sét, valamint a munkaképes állástalanok munkához juttatását és gazdasági megerősítését fogalmazták meg. Az utóbbi célkitűzés gyakorlati megvalósítási formái közé tartozott többek között a. kisiparosok és kiskereskedők kamat­mentes hitellel való ellátása, értékesítési lehetőségekhez juttatása, a mezőgaz­daságban dolgozóknak állattal, földdel, felszereléssel és terményhitellel való megsegítése, a városi és falusi munkanélküliek foglalkoztatása, számukra mun­kaalkalmak megteremtése és foglalkoztató műhelyek megszervezése, illetve a me­zőgazdasági területeken jövedelem kiegészítés céljából a háziipar fejlesztése is. A kormány 10 millió pengő hitelt bocsátott a szervezet rendelkezésre, amely tevékenységének első 3 hónapja alatt több mint 5 millió pengőt fordított szociális célokra.8 9 Munkája igazából csak október folyamán kezdett kibontakoz­ni, s kezdettől fogva súrlódásai voltak a látszólag hasonló célkitűzésű magánkez­deményezésekkel, s esetenként a katonai közigazgatással is. Az Erdélyi Szociális Szervezet sokrétű tevékenységet folytatott. A legszükségesebb közmunkák meg­indításához nyújtott kölcsöneivel a nagyvárosok (Kolozsvár, Nagyvárad, Szat­márnémeti) munkanélküli tömegeit igyekezett foglalkoztatni.9 0 A művelés alól kivont területek hasznosításához a gazdáknak esetenként traktorokat biztosí­tott,9 1 a szegényebb mezőgazdasági munkásoknak állatvásárlási-, a kisiparosok­nak nyersanyaghitelt nyújtott, s számos közegészségügyi intézmény (egészség­ház, szülőotthon) létesült közreműködésével.9 2 Székelyföld és Kalotaszeg házi­iparát nyersanyaggal és pénzhitellel látta el, s a termékeket méltányos áron igye­kezett megvásárolni. A helybéli fakereskedőket ösztönözte arra, hogy a szegé­nyebb székely fakitermelők áruját is felvásárolják. A dél-erdélyi menekültek gon­dozása váratlanul nagy terhet rótt a szociálpolitika munkásaira. A Maros-Torda vármegyei katonai közigazgatási parancsnok mellé kirendelt szociális előadó szeptember 28-i jelentésében az alábbiak olvashatók: „A vármegye területére el-89 A m. kir. 1. hadsereg katonai közigazgatási parancsnoksága (Novákovits Béla tábornok) összefoglaló leírása az Erdélyi Szociális Szervezet munkaköréről (Marosvásárhely, 1940. szeptember 18.). ANDJH, PJC, AMO 1940, 30.; Az egyes segélyek, hitelek anyagi fedezetét az Erdélyi Szociális Szervezet előadói a katonai közigazgatási parancsnokságok útján a Fővezérség Szociális Csoportjától igényelték. L. ANDJH, PJC AMO 1940, 30., illetve 244/sgt. 90 A visszatért észak-erdélyi terület kisebb városaiban és községeiben leginkább az Államépíté­szeti Hivatal, s a MAV keretében szerveztek közmunkákat. L. uo.; Tájékoztató...I. m. 44. 91 Szállítási nehézségek miatt a traktorok kiszállítását, majd üzemanyaggal való ellátását csak részben (60 darab traktor) tudta a szervezet biztosítani. L. Tájékoztató... I. m. 45. 92 Tájékoztató... I. m. 45.

Next

/
Thumbnails
Contents