Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Sebestyén Elemér - Szabó Péter: Magyar katonai közigazgatás Észak-Erdélyben és a Székelyföldön 1940 őszén VI/1383
bankjegyek és érmék is törvényes fizetőeszközök maradnak. A pengő és leu átszámításának árfolyama a következő: 100 leu 3,33% pengővel, 1 pengő pedig 30 leuval egyenlő. [...] A leura szóló bankjegyeket és érméket a Magyar Nemzeti Bank pengőre váltja át. [...] A Magyar Nemzeti Bank csak azokat a bankjegyeket és érméket váltja át, amelyek tulajdonosa a katonai közigazgatás alatt álló, visszacsatolt területről való, illetőleg ott székhellyel bíró természetes vagy jogi személy. [...] Tilos román bankjegyet és érmét a katonai igazgatás alatt álló visszacsatolt területre bárhonnan behozni."6 7 A lejre szóló bankjegyeket szeptember 30-i határidővel váltották át, az érmék a katonai közigazgatás ideje alatt forgalomban maradtak.6 8 Habár a rendelkezés a lej behozatalát megtiltotta, a gyakorlatban ezt megakadályozni nem lehetett. Mivel a kormányzat a lejt nem értékelte le, hanem fenntartotta a korábbi árfolyamot, intézkedése a pénznek határon való átcsempészését vonta maga után. Brassóban ugyanis 1 pengőért 70 lejt lehetett kapni, Sepsiszentgyörgyön pedig ugyanezért a 70 lejért 2,1 pengőt adtak. A valutacsempészés ezért, ha kockázatokkal járt is, kitűnő üzletnek bizonyult.6 9 Közélelmezés és közellátás, valamint Székelyföld téli ellátásának megszervezése Észak-Erdélyben a honvédség bevonulásával egy időben általános áruhiány lépett fel. A román hadsereg az általános mozgósítás, az erdélyi csapatösszevonás, majd az észak-erdélyi területek kiürítése során az elsőrendű közszükségleti cikkek (gabona, cukor, élőállat, petróleum, benzin) nagy részét felvásárolta, illetve elrekvirálta, s a különleges helyzet láttán a lakosság maga is tartalékolásra vásárolt. A honvédség bevonulása tovább növelte a keresletet, a termelés azonban — a feljebb már említett okok miatt — átmenetileg szünetelt vagy pangott. A katonai közigazgatás közellátási és közélelmezési szolgálatának első tevékenységét a meglévő árukészletek számbavétele, egyes mezőgazdasági termények és ipari termékek forgalmának korlátozása, a kenyérkészítés szabályozása, hústalan napok bevezetése, raktárak és azok készleteinek zár alá vétele, hiányok és feleslegek felderítése, az alapvető közszükségleti cikkek legmagasabb árának megállapítása, valamint a hátországi közellátási rendszerek fokozatos bevezetése képezte. Az áruhiány erőteljes drágulási hullámot idézett elő, ezért a katonai közigazgatás életbeléptekor elrendelték, hogy az árakat a honvédség bevonulása előtti 14. napon, vagyis az augusztus 23-án érvényes árak színvonalán kell rögzíteni.7 0 Az egyes közszükségleti cikkek (burgonya, élőállat, hús- és húskészítmények, liszt, kenyér, tej- és tejtermékek, cukor, szappan, fűszeráru) árát maximálták.7 1 A magyar csapatok bevonulása nyomán feltűnő áremelkedés mutatkozott a vendéglátóiparban is, ezért maximálták a vendéglői és éttermi árakat is, sőt a tulajdonosokat menürendszer bevezetésére kötelezték, s ezeknek legmaga-67 Reggeli Újság, 1940. szeptember 13. 3. 68 Székely Újság, 1940. október 6. 3. 69 Tájékoztató... I. m. 57. 70 Keleti Újság (Kolozsvár), 1940. szeptember 18. 4. 71 Uo. 1940. szeptember 29. 5.
