Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Sebestyén Elemér - Szabó Péter: Magyar katonai közigazgatás Észak-Erdélyben és a Székelyföldön 1940 őszén VI/1383

bankjegyek és érmék is törvényes fizetőeszközök maradnak. A pengő és leu át­számításának árfolyama a következő: 100 leu 3,33% pengővel, 1 pengő pedig 30 leuval egyenlő. [...] A leura szóló bankjegyeket és érméket a Magyar Nemzeti Bank pengőre váltja át. [...] A Magyar Nemzeti Bank csak azokat a bankjegye­ket és érméket váltja át, amelyek tulajdonosa a katonai közigazgatás alatt álló, visszacsatolt területről való, illetőleg ott székhellyel bíró természetes vagy jogi személy. [...] Tilos román bankjegyet és érmét a katonai igazgatás alatt álló visszacsatolt területre bárhonnan behozni."6 7 A lejre szóló bankjegyeket szep­tember 30-i határidővel váltották át, az érmék a katonai közigazgatás ideje alatt forgalomban maradtak.6 8 Habár a rendelkezés a lej behozatalát megtiltot­ta, a gyakorlatban ezt megakadályozni nem lehetett. Mivel a kormányzat a lejt nem értékelte le, hanem fenntartotta a korábbi árfolyamot, intézkedése a pénz­nek határon való átcsempészését vonta maga után. Brassóban ugyanis 1 pengő­ért 70 lejt lehetett kapni, Sepsiszentgyörgyön pedig ugyanezért a 70 lejért 2,1 pengőt adtak. A valutacsempészés ezért, ha kockázatokkal járt is, kitűnő üzlet­nek bizonyult.6 9 Közélelmezés és közellátás, valamint Székelyföld téli ellátásának megszervezése Észak-Erdélyben a honvédség bevonulásával egy időben általános áruhiány lépett fel. A román hadsereg az általános mozgósítás, az erdélyi csapatösszevonás, majd az észak-erdélyi területek kiürítése során az elsőrendű közszükségleti cikkek (gabona, cukor, élőállat, petróleum, benzin) nagy részét felvásárolta, illetve elrek­virálta, s a különleges helyzet láttán a lakosság maga is tartalékolásra vásárolt. A honvédség bevonulása tovább növelte a keresletet, a termelés azonban — a feljebb már említett okok miatt — átmenetileg szünetelt vagy pangott. A katonai közigazgatás közellátási és közélelmezési szolgálatának első te­vékenységét a meglévő árukészletek számbavétele, egyes mezőgazdasági ter­mények és ipari termékek forgalmának korlátozása, a kenyérkészítés szabályo­zása, hústalan napok bevezetése, raktárak és azok készleteinek zár alá vétele, hiányok és feleslegek felderítése, az alapvető közszükségleti cikkek legmaga­sabb árának megállapítása, valamint a hátországi közellátási rendszerek foko­zatos bevezetése képezte. Az áruhiány erőteljes drágulási hullámot idézett elő, ezért a katonai köz­igazgatás életbeléptekor elrendelték, hogy az árakat a honvédség bevonulása előtti 14. napon, vagyis az augusztus 23-án érvényes árak színvonalán kell rög­zíteni.7 0 Az egyes közszükségleti cikkek (burgonya, élőállat, hús- és húskészít­mények, liszt, kenyér, tej- és tejtermékek, cukor, szappan, fűszeráru) árát maxi­málták.7 1 A magyar csapatok bevonulása nyomán feltűnő áremelkedés mutat­kozott a vendéglátóiparban is, ezért maximálták a vendéglői és éttermi árakat is, sőt a tulajdonosokat menürendszer bevezetésére kötelezték, s ezeknek legmaga-67 Reggeli Újság, 1940. szeptember 13. 3. 68 Székely Újság, 1940. október 6. 3. 69 Tájékoztató... I. m. 57. 70 Keleti Újság (Kolozsvár), 1940. szeptember 18. 4. 71 Uo. 1940. szeptember 29. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents