Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Sebestyén Elemér - Szabó Péter: Magyar katonai közigazgatás Észak-Erdélyben és a Székelyföldön 1940 őszén VI/1383
luk érintett vidékek élelmiszerkészletét nagyrészt felélték vagy elhurcolták. A lakosság lovait elrekvirálták, avasúti mozgóanyag teljes állományát elszállították, s az ipari vállalatok is számottevő károkat szenvedtek gépekben és nyersanyagokban. A gazdaság működőképessé tétele a megváltozott körülmények és viszonyok közepette cseppet sem tűnt könnyűnek. A mezőgazdasági termelés folytonosságának biztosítása érdekében a betakarítási (cséplés, behordás) és őszi talajművelési munkálatok meggyorsítása, a gazdátlanul maradt területek ideiglenes haszonbérbeadása és az új bérlők őszi vetőmaggal való ellátása képezte a katonai közigazgatás legfőbb feladatát. A növénytermesztés terén elsősorban a román hadsereg által elvitt lovak pótlásáról kellett gondoskodni, hogy az őszi betakarítást és szántást biztosítani lehessen. A katonai parancsnokok első feladatként a lófogatra igényt tartó gazdák összeírását rendelték el, majd a települések közelében állomásozó honvéd alakulatok fogatokat, járműveket és munkaerőt kölcsönöztek díjmenetesen az arra rászorultaknak a mezei munkák elvégzésére.4 2 A román-magyar vegyesbizottsági egyezménynek köszönhetően az elrekvirált lovak egy része is visszakerült, de többnyire leromlott vagy használhatatlan állapotban.4 3 A lovak pótlásáról oly módon is igyekeztek gondoskodni, hogy az Erdélyi Szociális Szervezet egy traktorakció keretében, térítési díj ellenében 60 traktort biztosított a gazdáknak a szántások elvégzésére.4 4 Az 1940. évi gabonatermés a rendkívül hosszú ideig tartó tavaszi esőzések, majd az azt követő nyári aszály következtében meglehetősen gyenge volt.45 A búza és az árpa betakarításával és kicséplésével a katonai közigazgatás életbeléptekor mégis nagyon el voltak maradva, a zab pedig a legtöbb helyen még lábon állott. A gazdák ugyanis egyáltalán nem siettek e munkálatokkal, nehogy a kivonuló román csapatok még a gabonát is magukkal vihessék. A cséplés — gép- és üzemanyaghiány miatt — később is csak vontatottan és megszakításokkal haladt, november közepén — főleg Székelyföldön — még sok kicsépeletlen és egérkárosított asztag állott.4 6 A magas költségek miatt a bércséplések százaléka nagyon megugrott, amit a géptulajdonosok feltehetően ki is használtak. Egyes katonai közigazgatási parancsnokok ezért a cséplés árát is maximálták. A Marosi felső járás katonai közigazgatási parancsnoka október 24-én elrendelte, hogy „a bércséplés legfeljebb 8%-ért történhetik. Ha ezért az árért a bércséplők nem vállalkozhatnak további bércséplésre figyelmeztesse, hogy mint munkaszolgálatosok lesznek behívva és a cséplést úgy fogják elvégezni."4 7 42 A Honvéd Vezérkar főnökének rendelkezése a visszatért észak-erdélyi területen végrehajtandó őszi szántás biztosításáról (3608/Vkf. kat. közig. 1940.) (Budapest, 1940. november 5.) Arhivele Nationale Direc^ia Judet,eaná Covasna (Román Nemzeti Levéltár Kovászna Megyei Igazgatósága, Sepsiszentgyörgy), Prefectura Jude^ului Trei-Scaune (ANDJC, PJTS), Fond 9, dosar 208/1940. 43 A honvédség lóátvételi bizottságának jelentése szerint 1940. október 16-ig 18 000 lovat, 1560 fogatot és 3250 lószerszámot adtak vissza a románok, de 12 000 lóval, 1800 fogattal és 2550 lószerszámmal még nem tudtak elszámolni. HL, VKF, 239. dob., Ein. 1. o., 5001/1940. sz. 44 Tájékoztató... I. m. 67. 45 Bethlen Béla: Észak-Erdély kormánybiztosa voltam. Budapest, Zrínyi, 1989. 43. 46 „Benzin hiánya miatt járásom területén a cséplés negyedik hete szünetel. Emiatt az asztagban levő kalászos termények csírázni és rothadni kezdettek" - olvasható a gyergyószentmiklósi járási katonai parancsnok 1940. november 3-i jelentésében. ANDJC, PJTS, Fond 9, dosar 332/1940. 47 ANDJM, PJM, CM 1940, dosar 35, fila 24.
