Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Sebestyén Elemér - Szabó Péter: Magyar katonai közigazgatás Észak-Erdélyben és a Székelyföldön 1940 őszén VI/1383
Az 1940-es esztendő burgonya-, takarmány- és cukorrépatermése viszont elég jó eredményekkel zárult. A szállítási útvonalak lezárulása és a hagyományos áru- és termékcsere megbomlása miatt azonban az értékesítéssel komoly gondok adódtak. A legnagyobb problémát a cukorrépa eladása okozta. A bihari gazdák az aradi, a háromszékiek és az udvarhelyiek pedig a botfalusi cukorgyárakkal álltak szerződésben, melyek mind Romániában maradtak. Észak-Erdély egyetlen marosvásárhelyi székhelyű cukorgyárának répatermelő körzete nagyobb részben szintén a határ túloldalára esett, a székelyföldi cukorrépát viszont a határmegvonás okozta közlekedési nehézségek miatt lehetetlen volt ide elszállítani. Ezt a problémát a katonai közigazgatás kezdeményezésére ideiglenesen úgy oldották meg, hogy a román-magyar vegyesbizottság október 22-i ülésén hozott döntése értelmében ezen az őszön még minden cukorrépát oda szállítottak, ahová szerződése volt. Az említett bizottsági ülésen a román fél hajlandóságot mutatott 2000 vagon burgonya átvételére is.4 8 1940 őszén a marosvásárhelyi gyár Észak-Erdélyből 3500 vagon, Dél-Erdélyből 4000 vagon répát vett át, a többi répát pedig a román fennhatóság alatt maradt botfalusi és aradi cukorgyárba szállították.4 9 A földbirtok-politika terén a kormány utasításának megfelelően lényegbe vágó intézkedés csak elvétve történt. A román állam kezelésében volt gazdaságok folyamatos termelését — a katonai közigazgatás alapfeladatait tartalmazó Utasítás szerint — „megbízható gondnokok" által kívánták irányítani, akiknek legfőbb feladata a mezőgazdasági munkákhoz szükséges munkaerő mielőbbi biztosítása volt.5 0 Erre vonatkozóan a Honvéd Vezérkai" főnökének október 8-i rendelkezése szerint az ún. állami rezerva földeket elsősorban a kisajátítást szenvedett volt tulajdonosnak lehetett méltányos haszonbérért az 1940/41. gazdasági év végéig haszonbérletbe adni, „amennyiben az nem zsidó és nemzeti szempontból kifogás alá nem esett". Azokat az ingatlanokat pedig, amelyeket addigi (telepes) tulajdonosuk elhagyott, az ingatlanok fekvése szerint illetékes, illetőleg érdekelt községek magyar nemzetiségű lakosai kaphatták meg egyéves kishaszonbérletbe.5 1 A bérbeadás feltétele volt, hogy a bérlők a földek mielőbbi megmunkálásához szükséges eszközökkel és megfelelő igaerővel rendelkezzenek.5 2 A görögkeleti és görög katolikus egyház papjai, illetve a román állami vagy felekezeti tanítók eltávozásával gazdátlanul és megmunkálatlanul maradt román egyházi és javadalmi földeket — a beosztott gazdasági felügyelők közreműködésével — szintén ideiglenesen lehetett csak haszonbérbe adni. Novákovits tábornok november 21-i utasításában valamennyi vármegyei-, városi és 48 Az 1940. október 23-i román-magyar cukorrépa-egyezmény gyakorlati megvalósulása elég vontatottan történt. Az egyezmény szövege megtalálható: ANDJC, PJTS, Fond 9, dosar 243/1940. 49 Tájékoztató... I. m. 68. 50 Utasítás... I. m. 56. 51 A m. kir. 1. hadsereg katonai közigazgatási csoportja (Novákovits Béla tábornok) rendelkezése a „román uralom alól felszabadult keleti és erdélyi területeken levő ún. állami rezerva földek és elhagyott ingatlanok hasznosításáról (Kolozsvár, 1940. október 26.) ANDJM, PJM CM 1940, dosar 34, fila 15. 52 A Marosi felső járási katonai parancsnokság rendelkezése „az állami és közületi vagyonok zár alá helyezése és további hasznosítása tárgyában" (Marosvásárhely, 1940. október 13.) Uo., dosar 30, fila 48.
