Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Sebestyén Elemér - Szabó Péter: Magyar katonai közigazgatás Észak-Erdélyben és a Székelyföldön 1940 őszén VI/1383
minden alapos ok és rendszer nélkül, sokszor koholt és feltételezett vádak alapján gyűjtötték össze az embereket.3 7 A katonai közigazgatás — a kiutasításra kiutasítással válaszoló politika eredménytelenségét a Dél-Erdélyben maradt magyarság egyre nehezebb sorsán lemérve — működésének utolsó heteiben számos korábbi rendeletet módosított. A Honvéd Vezérkar főnöke többek között rendeletet hozott az internáltak körüli visszásságok beszüntetéséről és a lelkészek internálásának megszüntetéséről. November 23-i keltezésű 4787/eln. vkf. kat. közig. 1940. rendeletében pedig az alábbiak betartására hívta fel valamennyi katonai közigazgatási parancsnokság figyelmét: „Kelet-Magyarország és Erdély visszacsatolt területéről az ott tartózkodókat semmiféle cím alatt román területre kiutasítani nem lehet. Ha valaki maga kéri kiutasítását, úgy az természetesen továbbra is engedélyezhető, de mindenkor az elrendelt alakiságok szigorú betartása mellett jegyzőkönyv felvétele, melyet két román ajkú lakossal alá kell íratni, a végzést pedig másolatban a kérelmezőnek kiadni."3 8 A zsúfolt internálótáborokban őrzött személyek mintegy 40-50%-át bocsátották szabadon.3 9 Sokukat viszont csak azután engedték el, miután — ahogy a rendőrség marosvásárhelyi különítményének október 25-i értesítésében is szerepel — „nyilatkozatot írtak alá, hogy önként távozni kívánnak Romániába".4 0 A katonai közigazgatási parancsnokságok közbiztonsági szerveik megsegítésére a visszatért területen állomásozó honvéd alakulatok közreműködését is igényelhették. A határ- és a kémelhárító szolgálat ellátásában, a megbízhatatlannak ítélt személyek tömeges betelepülésének megakadályozásában, határátlépéseknél, illetve a határsávban történő mozgásoknál a csendőrség a határvadász zászlóaljakkal közösen tevékenykedett. A 101. hadtápzászlóalj Beszterce-Naszód és Maros-Torda vármegyékben, a 104. pedig Székelyföldön állt rendelkezésre karhatalmi feladatok végrehajtása, határellenőrző és kémelhárító szolgálatban való közreműködés, fontosabb útvonalak, műtárgyak, raktárak, s készletek biztosítása és őrzése, valamint fogoly-, illetve gyűjtőtáborok őrzése céljából. A Marosvásárhelyen állomásozó 105. hadtápzászlóalj az öt vármegye területén vasútbiztosító szolgálatot teljesített. Honvéd alakulatokat bevonhattak razziák végrehajtásába is, melyek általában a „gyanús és idegen honos (zsidó) egyének összeszedésére, fegyverek felkutatására" irányultak. Az igazoltatásokat a honvéd hadtestparancsnokságok által felállított parancsnoki ellenőrző állomások, katonai őrségek és a közbiztonsági szervek közösen végezték.4 1 A gazdasági folyamatok beindítása A magyar katonai közigazgatás Észak-Erdélyben egy részeire szakított, kapcsolataiban szétzilált gazdaságot talált. A kivonuló román csapatok az álta-37 Tájékoztató... I. m. 39. 38 ANDJM, PJM, CM 1940, dosar 24, fila 32. 39 Tájékoztató... I. m. 40. 40 ANDJM, PJM, CM 1940, dosar 6, fila 45. 41 A m. kir. 1. hadsereg katonai közigazgatási csoportja (Novákovits Béla tábornok) összefoglaló intézkedése, illetve alapvető rendelkezései a honvédség és a katonai közigazgatás együttműködéséről (Kolozsvár, 1940. szeptember 17. és október 25.) Uo, dosar 23, fila 26-28, 34-35.
